Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája
meg Egy kísértet feltámadása című esszéjében. Hol lett volna Békássy hazája, ha életben marad? - teszi fel az emigráns író alapkérdését az Új Látóhatár című folyóiratban, 1961-ben a nyugati emigráció vezéralakjaként: „Hol keressem helyét, ha élve marad? Vajon átszármazott volna Angliába, vagy otthon települ le?”7 „Úgy érzem, otthon.” - adja meg a metaforikus választ Cs. Szabó.8 Esszéje talán az érzelmes hangütést ellensúlyozandó, filológiai, kortörténeti adatokat tár fel Békássyról, az F. L. Lucasszal, a cambridge-i tanár, esszéíró, görög műfordítóval folytatott beszélgetés alapján, aki a fiatalon elhunyt költő diáktársa volt. A hatvanas évektől aztán viszonylag sok hosszabb-rövidebb cikk jelenik meg Békássyról, közös bennük, hogy mind a Cs. Szabó által kijelölt nyomvonalon haladt, pontosabban ebből az adott szellemi közegből csak a tényfeltárás mozzanatát tarthatták meg. Legfontosabbak közülük a neves anglista, Gál István értékes tanulmányai, aki Békássy életrajzának összes filológiai és irodalomtörténeti vonatkozásait feltárta.9 A legenda keletkezését megismertük. Próbáljuk meg föltenni az irodalom- történeti „valóság” kérdéseit, s majd a versek valóságára vonatkozó kérdéseinket! II. „Békássy Ferenc (Kiszsennye, 1893. ápr. 7.-Dobronoutz, 1915. jún. 25.) Költő, irodalomtörténész. Tanulmányait a King’s College-ben, Cambridge- ben végezte. Az 1. vh. halottja. Verseire Babits hívta fel a közvélemény figyelmét. M. Elmerült sziget, versek, 1915, Fantáziák és gondolatok 1. Versek, 2. Próza, 1916, írókról és irodalomról, 1918, Adriatica and other poems, London, 1925" A fenti szócikk az új kiadású magyar irodalmi lexikonból származik. Egyszerre mutatja a legendák szívós továbbélését, s valódi ismeretek szerzésére való alkalmatlanságukat. Lám, ennyi maradt a mai olvasó számára Békássy aprólékos részletességgel összehordott regényes életrajzából! Békássy Ferenc életrajza a hatvanas évek kutatásai alapján tehát megírható. Úgy tűnik, a tízes években megszületett a legenda, a hatvanas években újabb vonásokkal gazdagodott, s ekkor az irodalomtörténet-írást ismét csak politikai okokból az életrajz tényei érdekelték. Talán bizonyos fokú szellemi ellenállást jelentett akkoriban a Cambridge-ben tanult, angolul is verselő ifjú arisztokrata portréjának megrajzolása, akire a hatvanas években háttérbe szorított költőóriás, Babits hívta fel egykoron a figyelmet. Békássy Ferenc 1893. április 7-én született a Vas megyei Zsennyén. Arisztokrata család sarja, apja Békássy István, anyja Bezerédy Emma. A családban már előfordultak korábban Angliát megjárt magyarok, így pl. a nagyapa, Bezerédy Elek, aki hazatérve neogótikus stílusban építette át a zsennyei kastélyt, s arborétumot is létrehozott. A könyvtár ugyan elpusztult, de feljegyzések szerint megtalálhatók voltak benne a magyar klasszikusok munkái is, pl. Arany, Madách, Vajda, Vörösmarty, de ugyanúgy Ady és Babits versei is. Békássyné Bezerédy Emma úgy gondolta, hogy méltó iskoláztatást Angliában kaphatnak gyermekei. Hátuk közül Ferenc is a nemzetközi Bedales nevű is1017
