Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 9. szám - Pusztay János: A gyökerek (Baltikumi napló II.)

Ago Künnap és e napló írója. A fiatal nyelvésznemzedéknek azonban egyre több tagja ismeri föl a változtatás szükségességét, s ó'k lesznek azok, akik a gondolatainkat továbbfejlesztik.

Számomra a kérdés nem az, hogy a germánok az ősi indoeurópaiak és valamiféle ó'sfinnugor népesség keveredéséből alakultak-e ki (ez főként Kalevi Wiik témája). Engem az érdekel, milyen mechanizmusok alapján alakul’ki egy nyelvcsalád. A hagyományos félfogás, amint azt fentebb már említettem, az ún. alapnyelvvel, azaz egy nyelvcsalád kiindulópontjaként értelmezett idiómával számol. Már ezt a mintegy hatezer esztendővel ezelőtt fölbomlott nyelvi rendszert is csupán rekonstruálni lehet, ezért a töfténet-összehasonlító nyelvészet - érthető okokból - a távolabbi múltba nem is merészkedik. Viszont a kérdés, hogy mi volt előtte, természetes. Hiszen — például - az uráli alapnyelvet a maga teljességében rekonstruálják a mai uráli nyelvek alapján: azaz volt hangállománya, nagyon gazdag alaktana (főnévragozás, birtokos személyragozás, igei személyragozás, igeidők, igemódok stb.), s nyilván mondattana is. E - hihetően rekonstruált — rendszer kialakulásának kérdését azonban nem teszik föl. Egy kicsit ironizálva azt mondhatnánk, hogy az ún. alapnyelv (amelyről egyébként csak mi, utódok és utólag mondjuk, hogy alapnyelv, valójában a nyelvfejlődési folyamat egy teljesen természetes fázisáról van szó) kialakulása kétféleképpen képzelhető .el: lingua ex machinaként egy pillanat alatt keletkezett, vagy hosszú, sokezer esztendős fejlődés eredménye. Az első magyarázatot szemléltető történetem így szól: két - mondjuk - sámán, mintegy 7235 évvel ezelőtt, egy kellemes augusztusi délutánon ül a barlang előtt rakott tűz mellett, s beszélget, azaz beszélgetne, de hát még nincs kitalálva a nyelv. Egyszercsak az egyik — meglátva egy nőt - felkiált: nő. Aztán a másik: medve, majd tűz stb. így egy óra alatt kialakítják az alapszókincset. Ez azonban még mindig nem elég a kommunikációhoz. Egyikük azt mondja (persze, mindenféle nyelvtani elemek nélkül): kéne valami nyelvtan is. Mi volna, ha a tárgyeset ragja az -m lennel Mondd meg a birtokos eset ragját! És így tovább — egy óra alatt összerakták a legfontosabb nyelvtant. Ez volna tehát a mai felfogás szerinti uráli alapnyelv. •

Nyilvánvaló, hogy a nyelv nem így alakul ki. Az is nyilvánvaló, hogy az ún. alapnyelv - azaz egy-egy nyelvcsalád nyelveinek kiinduló pontja - csak retrospektive tekinthető alapnyelvnek, a valóságban — mint említettem - a nyelvfejlődés egy bizonyos szakaszáról van szó, amelynek előtörténete sokkal hosszabb (legalább sok tízezer év), mint- az utóélete (legfeljebb hatezer esztendő). Az ún. alapnyelvi kort megelőző időszakban mentek végbe a nyelvfejlődés olyan fontos eseményei, mint a, szófajo'k kialákulása, a helyjelölés, a számjelölés kialakulása, az igeragozási típusok létrejötte, az idő- és módjelölés stb. (Mindez egyértelműen kiolvasható a hagyományos történeti-összehason- lító nyelvészet rekonstruálta alapnyelvi szerkezetből. Akkor viszont már csak az a logikus kérdés merül föl, mindez hogyan alakult ki.) Mint ahogy a nyelvek nyelvcsaládokra bomlása is ekkor válik véglegessé.

Az uráli nyelvek alaktanának elemzése - bevonva a vizsgálatba az uráli nyelvek mai és egykori környezetének nyelveit is —azt mutatja, hogy az uráli nyelveket nem lehet visszavezetni egyetlen alapnyelvre. Éppen ezért - figyelembe véve az ÉNYÖV nyelveinek nagyfokú tipológiai azonosságát és a számottevő anyagi egyezéseket - azt javasoltam, hogy egységes alapnyelv he806