Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Pusztay János: A feketefejűek háza
alakult egy hihetetlenül gazdag réteg, amelynek kiszolgálására a vendéglátó- ipar luxus éttermekkel készült fel. Rigában több olyan étterem is van, ahol az étlapon nincsenek megadva az árak. Közönséges halandó azonban oda nem tévedhet be, hiszen akár egy pohár ital elvinné havi fizetését. A gazdagok és szegények világa legalább olyan élesen válik el egymástól, mint nálunk. Június 28 (hétfő) Déltájt a rigai egyetem filológiai karán volt megbeszélésem a lehetséges szakmai együttműködésről. A dolog azért is sokat ígéró', mert tanszékünkön - a Berzsenyi Dániel Fó'iskola Uralisztikai Tanszékén - 1992 óta dolgozik lett lektor (s jelenlegi lektorunk éppen a rigai egyetem filológiai karának fiatal oktatója). (Persze tudjuk, hogy a lett nem tartozik a finnugor [uráli] nyelvek közé.) Jelenleg is ó' az egyetlen lett lektor hazánkban, aki ily módon az ELTE Bölcsészettudományi Karán is ad hetente egyszer órákat. A lett nyelv és kultúra felsőoktatási képviseletét több okból is fontosnak tartom. Néhány ezek közül:- a lett egyike a Magyarországon alig ismert, tanult és kutatott balti nyelveknek,- Lettországban finnugor töredéknép él, a lívek,- a lett-lív, illetve általában a lett-balti finn nyelvi és kulturális kapcsolatok története és jelene tudományos szempontból izgalmas kérdés,- a lett nyelv - számos más nyelvvel, pl. a magyarral együtt - tagja a középeurópai nyelvi övezetnek, amelynek egyre inkább összetartónak látszó fejlődése, változása kutatásra érdemes,- a Baltikum, kikerülve a szovjet megszállás kényszerzubbonyából, politikailag, gazdaságilag, kulturálisan egyre érdekesebbé válik - talán még Magyarországon is (hiszen az Európai Unió már kezdi felfedezni Lettországot, Litvániát és Észtországot), s mindehhez szakemberek kellenek. Mindenesetre e komplex feladatra laza, alkalmi forrásokból fenntartható kutatási programot dolgoztunk ki, amelyet elneveztünk - nem utolsósorban a tanszéktől néhány száz méterre látható borostyánkő-út miatt - Borostyán- kő-út programnak. (Ennek megfelelően Közép-Európát a borostyánkő-út övezeteként fogjuk föl.) Ez a rómaiak építette úthálózat, illetve annak egyik elágazása Itáliát a Baltikummal köti össze. Az út környezetében történelmileg, kulturálisan, nyelvileg rendkívül izgalmas, sokszínű övezet alakult ki, amelybe az olaszok, a horvátok, a szlovének, a magyarok, részben a németek, továbbá a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a balti népek tartoznak. Erre az övezetre nagy hatással volt a latin (bár egyes területeken a bizánci hatás sem lebecsülendő), de méginkább a német kultúra és nyelv. (Gondoljunk csak a letteknél és az észteknél oly nagy szerepet játszó balti németségre.) A Borostyánkő-út programból főként nyelvi elemzéseket valósítunk meg: ennek keretében bizonyos szempontok szerint összehasonlítjuk az észtet és a magyart, a lettet és a magyart, szem előtt tartva a német-magyar, német-lett és német-észt összevetéseket is. Azt látjuk, hogy az általunk Közép-Euró- paként értelmezett övezetben számos - főként a német nyelv által kiváltott - azonos fejlődési folyamat indult meg. Ennek következtében előbb-utóbb egységesülés megy végbe a nyelvek szerkezetében, azaz létrejön egy közös nyelvi szerkezet, amelyre az egyes nyelvek eltérő szókészlete rakódik rá. A 683
