Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Czakó Gábor: Ég és Föld

A mezopotámiaiak és a görögök alvilágában a kárhozottak poshadt vizet ittak, és port ettek. A fóldevés ma sem ritka. Némelyek szerint betegség, az elme zavarának egy különös megnyilvánulása, mások szerint normális. A föld ehető, a giliszta mértékkel fogyasztja, és holtig él.

Az emberi élet évszázezredeken át a földhöz kapcsolódott. A földhöz, mint az élet forrásához, amely a gabonát, a gyümölcsöket teremte, a vad- és háziállatokat eltartotta, forrásokat bocsátott ki magából, követ és fát adott a házhoz, fémeket a szerszámokhoz, agyagot az edényekhez. A gazdálkodás alapjának a földet tekintették, még a városokban is, az iparosok és kereskedők világában, hiszen a Föld illata átjárta a selymeket, a gyertyákat, a kardokat, a cserzőműhelyeket. Arany trónusán, arany koronája alatt a bölcs király tudta, hogy a földön ül, és földet visel a fején, mert a trón, az égbe emelő torony a földön áll, és az arany, a menny fémé a földből való. Az uralkodói hivatal ezért a Menny és a Föld összekapcsolása. Akik elégették halottaikat, azért tették, hogy ami szellemi az elhunytból, az az Égbe szálljon, és ami por maradt belőle a máglya hamujában, azt eltemették, folyóba szórták - a Földnek adták. M és M - tenyerünkben a két betű jelentése Memento móri, emlékezzél a halálra. Hamvazószerdán a pap fejünket meghinti hamuval, hogy ne feledjük, porból vétettünk, és porrá leszünk. A rákövetkező hetekben a Nagyböjt a földi lét korlátáira figyelmeztet, a Húsvét a halálra és a Föltámadásra, ismét csak a Föld és a Menny kapcsolatára.

A gazdaságkori ember az Éggel való kapcsolat megszakítása után azt állította, hogy ezután a Földbe veti reményét: az anyagba, a termelésbe, a gyarapodásba, a természet és a társadalom leigázásába, átformálásába. A matéria a jó, sőt egyedül való; Fény nincs, helyette íme, itt a villany, a vallás a nép ópiuma, esetleg speciális szükségletek kielégítését végző szolgáltatási ágazat — a gazdag liberális demokráciák az egyházak „társadalmilag hasznos” ténykedését anyagilag honorálják. A testnek pedig jár az élvezetek teljessége a szexuális forradalomtól az abszolút szabadosságon át a heroinig. A királyságot eltörölte. S ahol díszként mégis meghagyta, elvette lényegét, hogy a népet az éggel összekapcsolja.

Hanem a győzelem kapujában az történt, ami kivétel nélkül minden hasonló esetben történni szokott. Kiderült, hogy az Ég nélkül lehetetlen a Földdel tisztességes viszonyt fönntartani. Az anyag, ha kiűzik belőle a szellemet, szétomlik. Előbb hadszíntérré lesz, majd zsákmánnyá, végül trágyává s maradnak a letarolt erdők, a halott vizek, a szmog, az üvegházhatás, a jólétben is folyton háborgó tömeg.

A Gaia eresztékei szemlátomást megroppantak.

Ámde a „fejlődés” természete, hogy előre kell menekülni. Amint lazult egyre a Földdel való kapcsolat, úgy lebbentek a szemünk elé Maya újabb és újabb fátylai. Egyre több virtuális réteg választ el bennünket a Földtől. S a többség úgy véli, hogy ez jó. Hiszen tapasztalja, hogy minél közelebb él valaki a földhöz, annál kevesebb jut neki a civilizáció javaiból, s minél távolabb, annál gazdagabb. Aki ás, öntöz, és élőlényeket nevel; árpát, bárányt meg gyer665