Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6. szám - Czakó Gábor: A fény meg a sötétség ára
CZAKÓ GÁBOR A fény meg a sötétség ára SOMOGYI TÓTH SÁNDOR EMLÉKÉNEK Meglehetősen közismert, hogy a csillagvizsgálókat azért építik a városoktól távol, hogy megkíméljék őket a. fény szennyezéstől. Igen, korunk egyik szemete a fénykosz. Megzavarja a távcsöveket, de elhomályosítja a mi normális, paraszti szemünket is. Valamennyien tapasztalhatjuk, hogyha fölnézünk az égre a budapesti Nagykörúton, a párizsi Pigalle-on, lehet felhőtlen az éjszaka, nemigen látunk csillagot. Helyette közvilágítást, reklámokat, kanyarodó villamosok szikráit. A nagyvárosi gyerekeknek immár több nemzedéke a csillagos égbolt ismerete és élménye nélkül nőtt föl. Különféle álfények bűvöletében. Nos, miként tudta gazdaságkori ember elérni, hogy a fény is szemétté váljék a kezében? Amikor meghalt a nagyanyám a hatvanas évek végén, akkor talán hatforintnyi villanyszámla maradt utána adósságként. Ebből négy forintot tett ki a villanyóra bérleti díja. Rádiót nem hallgatott, mert emlékezett az utolsó, hiteles üzenetre 56-ból: hazudtunk délben, hazudtunk este, hazudtunk minden hullámhosszon. Máskülönben pedig Csontváry receptjét követte: a nagy festő a zseni ismérvének tartotta, hogy a nappal kel, és a nappal nyugszik. Mondanom sem kell, hogy nagyanyám nem volt zseni, hanem régi ember, a természet gyermeke. A régi ember a fényt nem a villannyal, vagy a gyertyával tartotta azonosnak, hanem a bölcsességgel, az emberi értelem legnagyobb kincsével. Nyelvünk is tanítja, hogy a buta értelme meg az ismeretlen múlt homályos, akár a rossz jellem. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a fölfedező rávilágít a rejtettre, fölvilágosítják a tudatlant, napvilágra kerül a titok. No és a világ, meg a világosság szavunk gyökere azonos. így kezdődik a Teremtés Könyve: „Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: »Legyen világosság«, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 546
