Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám - Fenyves Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva (vers)

FENYVESI OTTO

Halott vajdaságiakat olvasva

SÁFRÁNY IMRE (1928-1980)- IRÁNYTŰ NÉLKÜL, VADUL Már megint fák. Félhomályban.

Csak foltok és árnyak.

A fontos kis részletek.

Alig valamik. Bájos semmiségek:

talán három sor gyöngy a balerina nyakában.

Lassú a fény. Hosszú az éjszaka.

De tényleg. Reggel majd koromsötét lábjegyzetekkel ébredünk.

Okker lesz az erdő. Lilák az ugarok.

Keletről kobaltkék sámánok érkeznek szomorú dallamokkal, s az Isten háta mögötti autóbuszmegállóban anyafóldbe tapossák az időt.

Csütörtök: Topolya.

Péntek: Ókér.

Szombat: Újvidék, Karlóca.

Vasárnap: Szarajevó.

Hétfőn hirtelen nyomunk vész.

Kedden aktok és látképek közt bolyongunk. Szerdán csendélet balerinával.

Közben valahonnan egzotikus keleti melódiák. Kávéillat, majd egy kicsit később pipafüst. Lassú, kimért szeszek, higgadt poroszkálás. Szép barnák a cipóvégek.

411