Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 5. szám - Varga Virág: Októberi változat; Lehetőség; Táj (versek)
VARGA VIRÁG Októberi változat Szél borzolja bokrok bagolytollát, az égen felhők szürke hattyúraja sodródik, eső csorog, langy vizelet. Ilyenkor október utóján a levegőég s az emberi testek ólommal telve, felívelő lázgörbe a gyilkossági statisztika, napfényhiány - mondják, szőrösfejű patkány tempózik a járda tócsájában, fürdőlátogató a strandon, napfényhiány, napfényhiány - cincogja. Egyre korábban sötétedik az utcákon és a fejekben, a felvilágosodást errefelé kisteljesítményű izzók biztosítják, korántsem kúszik a higanylárva 0 °C alá, az ablakon túli magánbirtokon mégis beköszönt a családi jégkorszak, a kamaszfiú kiteszi a nezavarj - táblát, az apa befőttes üvegbe zárja a történelmet, csótány-lakóit a magyarok nagyjairól nevezi el, ott van például Széchenyi, napfényhiány persze, s felesége kékre vert arcán figyeli Európa térképét. Lehet, mindez fikció. Nincs műszer amivel átvilágítanám magánéletük falát, de nem ez a lényeg, mindig történik valami hasonló, ha nem Hondurászban, hát Budapesten. Megyek másnapos Rimbaud, csatornák Karübdisz-szája öklendezi vissza napilapok foszlányait, valaki most is irháját a lámpára akasztja,
