Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Horváth Kornélia: Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében
u— I-------1 —u I u B ebujtattál engemet Mindazonáltal a verskezdő sorpár erőteljes metrumkijelölő szerepe miatt — mely mérték az utolsó sor jambikus lejtésében is folytatódik - e harmadik sort a trochaikus-jambikus sormértékváltást szintén megerősítő, trochaikus verssornak tekinthetjük. Másodszor a középső versszakban tapasztalhatjuk ritmus és mérték ellentmondását, ahol a második sor nem a mérték szerint várható jambusi, hanem trochaikus-chorijambikus ritmusban szólal meg: — u | — u u— | u Elpirulsz, ha megérted Mivel pedig a középső szakasz első három sora trochaikus ritmusú, az utolsó sor egyetlen jambikus verslábát is kétféleképpen értelmezhetjük: úgy is, mint a sort jambikussá tevő lábat (amely ily módon a szakasz végére visszaállítja a sormértékváltás jelenségét), de úgy is, mint jambusi anaklázist egy trochaikus ritmusú versszakban: uu |------| u— I u f olyamodnak teérted. Az utolsó szakaszban ismét visszatér a sormértékváltás, ezúttal azonban már anaklázis nélkül. A költemény vezérritmusát ugyanakkor nem a szótagmérő, hanem a szólamnyomatékos ritmuselv diktálja 41 3-as osztású kétütemű hetesekből építkező ütemhangsúlyos soraival. A versbeli időmérték változatosságával és vál- tozandóságával szemben az ütemhangsúly egyforma, már-már monoton ritmikáját, s a versszöveg ezen alapuló egységes dallammenetét mindössze egy helyen, a harmadik versszak második sorában töri meg az ütemek szótagszámának megváltozása: Ha már szeretlek téged 5 12 Szimultán ritmusú versről lévén azonban szó, nem elégedhetünk meg a kétféle mérték leírásával: a kétféle mérték viszonyát ugyanis nem valamiféle mechanikus együttlét, hanem a dinamikus egymásra-hatás jegyében közelíthetjük csak meg. Vagyis egyfelől meg kell állapítanunk, hogy olyan kettős ritmusú szöveggel állunk szemben, ahol az ütemkapcsoló sormértékek egymásutánját egyetlen helyen, a harmadik szakasz már idézett második sorában váltja fel a metszetkapcsolás jelensége: u— I u— | — | | — | u ha már szeretlek téged 5 I 2 Másfelől pedig mint a ritmikai feszültség forrásaival, számot kell vetnünk azokkal a szöveghelyekkel is, amelyek esetében az egyik ritmuselv - a szótagmérő — szerinti nyomatéktalan szótag a másik mérték szerint nyomatékos lesz. Ezek a szöveghelyek a Rejtelmek ben pedig a következőek: 354
