Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Horváth Kornélia: Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében

1. vsz.

őrt állok, mint mesékbe’

Bebujtattál engemet

2. vsz.

'—u | — U 'u---I u

E

lpirulsz, ha megérted

'uu |-------I ’u---I u

f

olyamodnak teérted

3. vsz.

'u— | u—|—'—|u ha már szeretlek téged15

Különös jelentőséget nyernek a fentiek közül azok a szöveghelyek, ahol a rövid szótag a szótagmérő metrumhoz képest éppen eltérést vagy egyenesen anaklázist valósít meg a versben: ezeket a helyeket a Bebujtattál, megérted és teérted szóalakok jelölik a szövegben. A két ritmuselv ilyetén kölcsönhatásában ismét a versritmus kétarcúsága mutatkozik meg. Ismert ugyanis egyes XX. századi költőink gyakorlata, mely szerint bármilyen szó első, hangsúlyos szótagja hosszú szótagot pótolhat. E nyugatos hagyomány felől nézve József Attila a két ritmuselv ilyen „találkozásainál” mintegy „visszavonja”, semlegesíti az időmértékes ritmusnak a metrumtól való eltérését, azaz mintegy visszaállítja az időmérték által „kikezdett” teljes, szabályos versformát. A kiegyensúlyozott versforma ilyetén visszanyerése világosan mutatja, hogy a kései JózsefAttila-v er sekre jellemző zárt, szabályos formát nem statikus, monologikus képződményként, hanem a későmodern versnyelv dialogikusságát a ritmus szintjén is érvényre juttató, a szövegalkotás folyamatában létrejövő egységként kell szemlélnünk.16

Másfelől nyilvánvaló, hogy a fenti jelenséget nemcsak olyképpen értelmezhetjük, hogy az egyik ritmuselv nyomatéka érvényteleníti a másik ritmuselven belül a nyomatéktalan szótagon alapuló anaklázist vagy mértéktől való elhajlást, mivel a szótag kétféle — egyfelől nyomatékos, másfelől nyomatéktalan — ritmikai természete ilyen alkalmakkor méginkább nyilvánvalóvá teszi a ritmikai feszültséget, amely nemcsak egy adott ritmuselv mértékéhez képest, hanem két ritmuselv között is létrejön a versszövegnek ugyanazon a pontján. Ez a kitüntetett szöveghely (szóforma) pedig szemantizálha- tóvá válik, vagyis a ritmus értelemképzésének záloga lesz.

Értelmezésünket innen, tehát az egyes mértékeken belüli eltérések és anaklázisok (ritmus és mérték ellentmondásai), illetve a két mérték közötti nyomatékbeli különbségek által kiemelt szóalakok szemantizálásával, azaz jelentésbeli és belső formai vizsgálatával indítjuk el.

Az időmértékes ritmus által kiemelt első szöveghely a Bebujtattál ige, melyet egyszersmind a két ritmuselv szembekerülése is kijelöl a versben. Be355