Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Földvári István: Az eső jött vele
de ahogy felőrölte erejét a virrasztás és a nappali teendők, egyre kevesebb időt töltött őrködéssel, míg egyik reggel arra ébredt, hogy az egész falról lehordták a felső másfél métert, egy helyen pedig annyira meggyengült a szerkezet, hogy átcsapott rajta a víz, és ő egy pocsolyában fekszik. Feltápászkodott, és nekilátott a mosakodásnak. Éppen befejezte, amikor az esőcsináló belépett hozzá.- Öt perc múlva indulunk - közölte, és kiment. Outa gyorsan magára kapta az ingét és a cipőjét, és utánament. Látta, hogy látogatója belül az ő terepjárójába, ami a németek megérkeztéig az egyetlen hasonló közlekedési eszköz volt a faluban.- Micsoda?- Már csak négy. Megyünk a városba.- A városba?- Onnan indulnak a turista csoportok, ha jól tudom. És te szoktad őket vezetni. Outa bement a sátorba a csomagjáért, bedobta hátra, és beült az esőcsináló mellé, bár szemmel láthatóan nem tetszett neki a dolog.- Mi lesz a víztározóval? - kérdezte Outa. Ő válaszolni fog a kérdésre. El fogja mondani Outának, hogy a tározó nem épül fel soha, mert a férfiak a háta mögött a varázslóhoz járnak panaszkodni az építkezés miatt, és a törpe nagyon is kézzelfogható tanácsokat ad nekik. Élmondja majd, hogy ott, ahonnan ő jött, van egy mondás, miszerint a hit hegyeket mozgat meg. Meg hogy úgy látszik, az itteni hit bőven elegendő egy víztározó köveinek megmozgatásához. A babona nagyobb hatással van az emberekre, mint az észérvek. A babona pedig itt maga a varázsló. Azt is el fogja mondani, hogy a tározó azért nem épülhet fel, mert nem a varázsló találta ki. A puszta léte is arra emlékeztethetne bárkit, hogy más is tud jó döntéseket hozni. Elmondja, hogy ezért kell a falunak továbbállnia, annak ellenére, hogy soha ennyi esőben nem volt még részük. A Vándorlások folytatódnak, hiszen a hagyomány nem szakadhat meg. A helyzet még nem ért meg arra, hogy Outa fellépjen. Azt nem mondja el Outának, hogy a minap komoly döntést hozott: mindenképp elhagyja a törzset, ha útra kelnek, mert a varázsló csak akkor bukhat meg végérvényesen, ha tovább vonulnak, és nem esnek az esők. De azt még elmondja, mennyire reménytelen dolog megértetni a törzzsel, hogy a környéken végképp megváltozott az éghajlat, ezért ha elraktározzák a vizet, az a biztonságot jelentheti számukra. Nehéz dolog rávenni a férfiakat, akik a vadászatot tartják jóformán az egyetlen férfihoz méltó elfoglaltságnak, hogy dolgozzanak. Nehéz felvenni a kesztyűt, és visszadobni a varázslónak. Ehhez olyasvalaki kellene, aki sokkal rátermettebb és erőszakosabb és ravaszabb, igen, talán egy ilyen valaki véghez tudná vinni, amit eltervezett. De Outa nem ilyen. És miközben mindezt a fejéhez vágja, pontosan tudni fogja: Outának ez kell, hogy megmakacsolja magát, és befejezze a tározó építését. Azt nem tudja, sikerül-e neki. Nem is reméli. Igazából még csak nem is érdekli. Csak ami rajta áll. Most egyelőre elfordítja a slusszkulcsot. 24
