Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 3. szám - Gyürky Katalin: A gyilkosság, az öngyilkosság és a kéjvágy problémaköre Dosztojevszkij művészetében

25 Uő.: Tanulmányok, levelek, vallomások... 120. 26 Dosztojevszkij: Polnoje... tóm. 24.,c.,58. * Sztavrogin így az egész regény folyamán bűnei felől úgy hárítja el a saját maga felelősségét, hogy azokhoz bűnbakot keres, vagyis pszichológiai nyelven szólva nem tesz mást, mint kivetíti bűneit egy másik emberre, akinek - bár ténylegesen nem bűnös - a bűn minden következményét, így a bűntudatot is viselnie kell. 27 Dosztojevszkij: Ördögök, 494. * Itt utalnék vissza Szvidrigajlov öngyilkosságára, akinek tette szintén nem mentes némi ellentmondástól: A Raszkolnyikowal való párbeszédből ugyanis az derült ki, hogy Szvidrigajlov nagyon is tisztában van az unalomból elkövetett öngyilkosság tényével, de nem szándékozik azt megtenni, hasonlóan Sztavroginhoz. Ezen kívül még öngyilkossága előtt is néhány órával, amikor Dunya rászegezi a pisztolyt, kifejezetten halálfélelmet érez. Amerikába készül, tervei vannak, végül mégis megöli magát. Dosztojevszkij szereplőinél ezek az illogikus lépések” nem véletlenek, a polifóniából, illetve a polifóniából adódó emberfelfogásból következnek. A polifónia ugyanis nem engedi meg, hogy a szerző egy eleven embert a kívülről szemlélődés és a lekerekítő tudat élettelen objektumává formáljon. Az emberben ugyanis mindig rejlik még valami, amit csak ő maga bon­takoztathat ki és senki más, tehát jellemző rá egyfajta befejezetlenség, lezáratlanság, amely - mint minden, ami nem kész és kiforrott - belső ellentmondásokkal terhelt. * A cikk hátterében egy bírósági tárgyalás, és Dosztojevszkijnek ezzel a tárgyalással kapcso­latos cikksorozata áll. A per egy Kornyilova nevű asszony felett zajlott, aki terhesen, férje állandó megaláztatásától szenvedve kidobta az ablakon azt a hatéves kislányt, a mostohalányát, aki férje előző házasságából származott. Akislány szerencsére nem halt meg, de az asszonyt életfogytiglani szibériai kényszermunkára ítélték. Dosztojevszkij megvizsgálta a körülményeket, nagy figyelmet fordított az orvosszakértő véleményére, aki szerint az asszony a terhessége miatt nem volt beszámítható állapotban, nem volt tudatában tettének, és ezért nem tekinthető bűnösnek. Ez a vélemény, valamint a Kornyilovánál tett személyes látogatások arra sarkallták a szerzőt, hogy az asszony felmentéséért harcoljon. Végül Kornyilovát szabad lábra helyezték, de Dosztojevszkij eljárása, aki ez esetben tehát a gyilkost, és nem áldozatát, a gyermeket védte, elindította ellene olvasója, a Megfigyelő eljárását. 28 Dosztojevszkij: Polnoje... tóm. 26., c. 107. 29 Dosztojevszkij: Ördögök, 493., illetve 497. 30 Vitalij Szvincov: Dosztojevszkij i otnosényija mezsdu polami, in: Novij Mir, 1999. 5. * A kéjvágy problémájának súlya egyre nagyobb mértékű Dosztojevszkijnél: láttuk, Rasz- kolnyikov Szvidrigajlovban a kéjvágy elhatalmasodását még csak egy súlyos betegségnek nevezte, Tyihon pedig már Sztavroginnal kapcsolatban a legnagyobb bűnnek tartja azt. * A verés és a gyerekek szenvedtetésének összefüggésére Dosztojevszkij A Karamazov testvérekben Ivan szavaival mutat rá: „Nálunk a veréssel való kínzás szerzi a hagyományos, a közvetlen és legbensőbb élvezetet (...) Nézd, én ismétlem és határozottan állítom, hogy igen sok emberben van egy különös tulajdonság: a gyermekek, de csakis a gyermekek kínzásának szen­vedélye.” 31 Dosztojevszkij: Polnoje... tóm. 23., c. 99. * A kétszáz éves periódus alatt itt a Nagy Péter uralomra jutása óta Oroszországban bekövet­kezett változásokra célzok, arra az összetett problémára, amely megpróbálta megvalósítani az „ablakot nyitunk Európára” péteri eszmét, és amely a XIX. század közepén elindította a nyuga- tos-szlavofil vitát. 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom