Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 3. szám - Nagy Pál: Szombathelyi írók és művészek a Magyar Műhelyben

NAGY PÁL

Szombathelyi írók és művészek a Magyar Műhelyben*

Érdekes feladat volt összeszedni azokat a szombathelyi írókat, művészeket, akik 1962 és 1996 között, a harmincöt folyóirat-évfolyam 1-től 100-ig terjedő számaiban közöltek a Magyar Műhelyben. Magam is meglepődtem, milyen sokan vannak, s milyen sokszínű művészetet képviselnek.

Időrendben haladva először Kemenes Géfin László (1937) tűnik föl a Műhelyben. Géfin ugyan Celldömölkön nevelkedett, de Szombathelyen született, s rokona Szombathely neves közéleti emberének, Géfin Gyula kanonoknak. Folyóiratunk 14. számában (1966. június 15.) mindjárt két versét közöljük, a többi között az Alom címűt:

Szemedből liliom hajlik, orcádra méz-szín hó hull.

Belédkaroljak a sarkig?

Hajad vállamra csordul.

Fagyott a kunyhó-ágy; lehűlt combjaidat kitárod.

Láng-puha forró vagy belül; ringó méhedbe szállók.

Közönnyel futnak át rajtunk idegen tekintetek.

Megborzongsz. Elválik ajkunk, elrebben nyirkos kezed.

Pára sző be s homály ölel.

Újra enyém lesz az éj.

Sós számra kibuggyan öled illata: gyönge fahéj.

Még nem tipikusan Géfin-vers, de már megjelennek benne azok az elemek, amelyek költészetére később annyira jellemzők lesznek: a mesteri nyelvkezelés, a szexualitás központi helye és néven nevezése.

Ettől kezdve az 1956 óta Kanadában élő Kemenes Géfin László nem túl gyakran, de rendszeresen közöl a Magyar Műhelyben. A tizennyolcadik szám* A „Magyar Műhely Párizsban: a szombathelyi kapcsolat” címmel 2000. szeptember 22-én Szombathelyen, a Művészetek Házában megrendezett tanácskozáson elhangzott előadás bővített változata.

266