Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 2. szám - Prágai Tamás: A rejtező tudás

dionüszoszi fogalmát A dionüszoszi, a tragikus, és a drámai: a régi magyar költészet három hangja című tanulmányomban elemzem (kézirat).

29 Lükő: A magyar lélek formái Bp., 1942. 61-88. a „madár - halál” rímből („Sárga leszek, mint a halál / Elrepülök, mint a madár”) a két fogalom kapcsolatára következtet; a madár nála (nem sokkal megfoghatóbb allegóriával) Jélekmadár”.

30 Bizonyos, konkrét esetekben számolhatunk a népdal vagy az énekeskönyvi költészet esetében szövegromlással. „Mind az elterjedés, mind a stílus és a stílus egyezése sok száz régi stílusú népdallal egyöntetűen azt bizonyítja, hogy ez a kép a népköltészetben született, és a 17. században emlékezetből - elrontva - került a verselő tollára” - írja Vargyas Lajos, a 208. ének egyik versszakát népi párhuzamaival összehasonlítva - példaként az énekeskönyvi költészet népi ihletettségére. (In.: Magyar néprajz V. 544.) További két példa ilyen típusú „szövegromlásra”: a 221. I. 7. versszak enyhe képzavara - „Megh hervadót bennem a szü, / Mint a gjenge le kaszait fii, / Remensegemis maid megh hül, / Mert kívánt napom föl nem jü.” - a következőképpen oldódik fel a népdalban: „Úgy megszáradt bennem a szű, / Mint mezőbe lekaszalt fű, / Mejet keccör megforgatnak, / Harmadikszó fó'takarnak.” (Kriza, 41. sz.)

A következő énekeskönyvi változat (221. I. 16. versszak) és a népdalpárhuzam közt éppen az a különbség, amit lassan emblematikusnak tarthatunk: a közének enyhén zavaros, kissé erőtlen, halmozáson alapuló retorikája a népdal esetében - hogy úgy mondjam - karakteres, tiszta antropomorfizmussá alakul: „Oh melly boldogok a vadak, / Kiknek a föld s erdő házak, / Hol akarnak ott sétálnak, / Mert ők bánkódni nem tudnak.” A népdal pedig: „Erdők, völgyek, szűk ligetek, / Sokat bujdostam bennetek, / Bujdostam én a vadakkal, / Sírtam a kis madarakkal”. (Felsőireg, Tolna m.)

31 Pl. Michel Foucault: Nietzsche, la généalogie, l’histoire, Paris, 1971 = magyarul: Nietzsche, a genealógia és a történelem, in: A fantasztikus könyvtár (Bp.: Pallas-Attraktor, 1998. 136-156).

172