Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Varga Virág: "Midőn ezt írtam" - Mit és mikor?
VARGA VIRÁG „Midőn ezt írtam” - Mit és mikor? ELŐSZÓ - ÉRTELMEZÉSEK Lukácsy Sándor 1994-es Vörösmarty-kiadásának utószavában felhívja az olvasó figyelmét arra - amelyet a népszerű kiadások általában feleslegesnek vélnek közölni hogy a versek alatt feltüntetett bizonyos hely és idó'pont meghatározások többnyire nem a költő kezétől származónak, „hanem kikövetkeztetett adatok, melyeket levelezése és egyéb források alapján szívós munkával állapított meg a filológia. Érvényességük gyakran csak valószínűség, s addig terjed, míg újabb kutatás esetleg meg nem ingatja.”1 Egy kritikai kiadás munkálatai során szerencsés helyzetben van az a filológus, aki a verset úgy datálja, hogy a mű corpusán kívül, egyetlen vagy több forrásból közvetlen utalást tud felmutatni (levelezés, napló stb.), az esetek túlnyomó részében azonban olvasat-irányított adatkombinációról beszélhetünk, ahogy véleményem szerint az Előszó keletkezési idejének kiszámításánál is preferált olvasati konnotáció működött. A hagyomány nemcsak a szerző esetleges szándékaitól tekint el, olykor az „utolsó szöveg auctoricitását”2 is ő határozza meg, mégpedig az ultima manus (az utolsó szerzői változat) elvével szemben. (Vörösmarty Görgeinek híják a’ silány gazembert ......kezdetű versének például Á tok címen volt [van] olvasáshatása, hiába nem-autográf, Vörösmartytól származó a cím, ahogy azt Spira György megállapította.3) A kritikai kiadás készítője vagy kénytelen feltételezni, hogy közvetlenül a szerző szándékát kutatja (hisz milyen más szempont, ha nem a biográfiai értelemben vett szerző akarata alapján nevezné meg a szövegváltozatok közül az alapszövegeket, ami a szövegromlás ellen hat4), vagy legalábbis feltenni, hogy egy adott szöveg auc- toricitása köthető olyan más szövegekhez is, ahol a „referencia illúziója a figura struktúrájának velejárója”5 (önéletrajz), de még akkor is kérdés marad, hogy vajon nem a szerzői szándék után nyomoz-e a kutató, amikor az önéletrajznál „biográfikusabb” szövegekben mutatja fel ezt az „érvényességet” (levelezés6); s ha az auctoricitás fogalmát ki is tágítjuk, hogyan értelmezzük a szerző szóbeli nyilatkozatát, amelyet annak kortársa jegyzett fel. Az Előszó datálását és referenciájának („Midőn ezt írtam”) meghatározását ezzel a kitágított „szerzőség” fogalommal, valamint Vörösmarty konkrét életrajzi adatainak bevonásával akarták igazolni. Kappanyos Andrásnak csak függelékként közölni mert gondolta — hogy a verscím és a vers első három nyitószava (,Midőn ezt írtam”) „csak akkor utalnak a versen kívülre, ha tud173
