Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11-12. szám - Mirza Gulam Ahmad: Az Iszlám tanításának filozófiája

tighfar nem válik mindennapos szokásává, az nem ember, hanem féreg, az vak, nem pedig látó, tisztátalan, nem pedig tiszta.

A Szent Korán szerint a pokol és a menny egyaránt az ember életének tükröződése, nem pedig valami kívülről érkező új fejlemény. Igaz, hogy menny és pokol a másvilágon fizikai értelemben is megnyilvánul, ám az ember evilági életének lesz a visszatükröződése. Nem szabad úgy képzelnünk el a mennyországot, mintha valóságos fák lennének benne, sem a poklot úgy, hogy tele van kénnel meg kénkővel. Az Iszlám tanítása szerint menny és pokol az ember evilági cselekedeteinek tükre.

Miként érhetjük el az emberi élet célját

Különböző emberek, mivelhogy szűk a látókörük és hiányoznak belőlük a nemes szándékok, különböző életcélokat tűznek ki maguk elé, és evilági célok és becsvágyak fűtik őket. Szent Igéjében Isten világosan megmondja, milyen célt jelölt ki számunkra:

A dzsinneket és az embereket azért teremtettem, hogy Engem imádjanak (51:57). Az ember életének igazi célja tehát Isten imádása, megismerése, a teljes odaadás a Teremtő iránt.

Az ember nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy maga válassza meg életének célját, hiszen nem jószántából jön világra, és nem is önnön akaratából távozik belőle. Az ember teremtmény, és Aki megteremtette őt és felruházta a többi élőlényénél jobb és nemesebb képességekkel, életcélt is rendelt neki. Akár mélyére hatolunk a kérdésnek, akár nem, tény, hogy az ember megteremtésének célja Isten imádása és megismerése, és a tökéletes odaadás Őiránta. A Szent Korán egy másik helyén azt mondja a Mindenható Isten:

Istennél az igazi vallás [az Iszlám]: kötelezettség-vállalás a békés életre (3:20). Fordítsd orcádat Egyistenhívőként az igaz vallás felé. Kövesd Isten természetes elrendezését, mely szerint megformálta az emberiséget. Isten teremtését nem lehet megváltoztatni. Ez a helyes vallás (30:30-31). Isten tehát azt kívánta, hogy az ember teljes erejéből kötelezze el magát az Ő imádásának, az Iránta tanúsított engedelmességnek és szeretetnek. Éppen ezért adományozta az embernek mindazokat a képességeket, melyek fontosak az Iszlám gyakorlása szempontjából.

Az idézett verseknek roppant széleskörű a jelentésük, ezek némelyikét az első kérdésre adott válasz harmadik részében már taglaltuk. Most csupán annyit kívánunk röviden megállapítani, hogy az ember Istentől kapott külső és belső testrészeinek és képességeinek igazi célja Isten megismerése, imádata és szeretete. Ezért aztán életünk során hiába kergetünk különböző célokat, igazi boldogulásunkat csak Istenben lelhetjük meg. Még ha óriási gazdagságra teszünk is szert, előkelő hivatalokat töltünk is be, híres kalmárként ismernek is bennünket, nagy királyságnak vagyunk is uralkodói, vagy jeles filozófusként válunk is közismertté, a végén mindezektől keserű szájízzel válunk meg. Szívünk folyvást marcangol, amiért csak világi dolgok foglalkoztatnak bennünket. Lelkiismeretünk sohasem hagyja jóvá ravaszságainkat, csalásainkat, törvénytelen cselekedeteinket. Intelligens ember úgy is megközelítheti a kérdést, hogy mindennek a legmagasabb szintű működése szabja meg a ren1024