Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 10. szám - Pusztay János: A dalosünnep (Baltikumi napló III.)
A záróblokk maga volt a nemzeti örömünnep. A néhány éve fiatalon elhunyt Peep Sarapiknak Juhart Liiv 1905-ben írt versére (Ta lendab mesipuu poole, Képes Géza fordításában: A kaptár felé repül) írt kórusművét hatalmas ováció fogadta. Amikor a szám elhangzása után a karmester lement a színpadról, a hatalmas kórus a refrént magától megismételte, majd a karmesternek is vissza kellett jönnie, s az egész művet újra előadták. KAPTÁR FELÉ REPÜL Repül virágról, virágra és kaptár felé repül; vihar zúdul a világra - ő kaptár felé repül. Útközben ezrek hullnak el, de célhoz ezrek jutnak el - Ki mézzel megrakva megmenekül, mind a kaptár felé repül. így vágyódol, lelkem, te is hazád után, gondban, viharban; ha sorsod idegenbe visz: hazád felé futnál riadtan. S fújjon bár szembe halál szele s golyó fütyüljön, nem gondolsz vele - Felejted a vészt, mi halált hoz: rohansz, repülsz te, hazádhoz. (A szovjet megszállás idején a dalosünnep hivatalos program mintegy két óra hosszat tartott, de műsorán nem szerepelhettek hazafias dalok. A hivatalos műsor végeztével azonban - így volt ez 1990-ben - sem a kórus, sem a csak a hivatalos műsor végére nagy tömegben érkező közönség nem mozdult, s a tulajdonképpeni program ekkor vette kezdetét. A kórus egymás után énekelte a betiltott dalokat — hol karmester irányításával, hol anélkül.) Miina Harma Tuljak című kórusművét is újrázták. A kórus hullámzik az előadás alatt. A Tuljak után a mai észt költészet vezéralakjának, Jaan Kaplinskinak egy versét olvassák föl, amelyben a tengerből született országról vall. (Kaplins- kitől magyarul 1999-ig csak néhány vers jelent meg, aztán 1999-ben Jávorszky Béla válogatásában Meztelen juharfák címmel egy szép válogatás, majd az Uralisztikai Tanszék Minoritates mundi - Literatura kétnyelvű sorozatában kiadott Kellade hellus - Harangok halk kondulása c., a XX. századi észt lírát bemutató antológiában is számos verse.) A koncert záró száma, Gustav Ernesaksnak Lydia Koidula versére írt kórusműve (Mu isamaa on minu arm) a szovjet időben, amikor az észt himnusz be volt tiltva, a nem hivatalos észt himnusszá vált. Elhangzása előtt a 881
