Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Sz. Dévai Judit: Legalul
zakodó, s e feltétlen életigenlés iránt tiszteletet ébresztő. A televíziókra nézvést erkölcsi szegénységi bizonyítvány, hogy kimagasló érdemű, pozitív példaként kell említeni, ha azt ábrázolják, ami a legtermészetesebb dolguk kellene, hogy legyen... A határon túli magyarokról való gondoskodás A legkevesebb műsorrészlet arra a témacsokorra esett, amely a népben- nemzetben gondolkodás gyakorlati megvalósulásával: a határon túli nemzetrészeknek nyújtott anyagi-szellemi támogatással és a lakóhelyül az anyaországukat választók sorsával volt kapcsolatos. A korábban tapasztaltak alapján nem meglepő, hogy ezen híradások mindegyike az elsősorban a Kárpát-medence és a világ magyarságához szóló Duna TV képernyőjén került sugárzásra, mint ahogy azoknak a tudósításoknak döntő többsége is, amely határon túli magyar vonatkozású volt. A különböző tematikus csoportokban összesen 23 olyan műsorrészletet találtam, amely az elszakított országrészek magyarjaival volt kapcsolatos, s ezek közül csupán kettőt sugároztak másutt. (Mint már utaltunk rá, az egyik az MTV1 Aranyfüst magazinjában a vajdasági nyomorról adott körképet, míg az RTL Klub a lényegében élősködéssel gyanúsított határon túliak számlájára írta a magyar egészségügyet ért 100 millió forintos kárt.) Az anyaországi támogatás más témablokkba be nem sorolt konkrét formái 4 műsorrészlet összesen 13 és fél percében kaptak helyet. (Azért e megfogalmazás, mert a szervi sérültek között említett, a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvány munkájáról szóló - a Virradóra-beli - riport, majd stúdióbeszélgetés 7 perce ehelyütt is teljes joggal figyelembe vehető lett volna. A mozgás- sérülteket támogató alapítvány Péter László magyarországi vállalkozó rokoni kapcsolatai, majd a Duna TV közvetítése útján jutott több tucat, Hollandiából és Belgiumból származó használt rokkantkocsihoz.) A Híradó két, nagyjából 1-1 percnyi képes híre illetve riportja anyaországi kormányzati és vállalati segítségről tudósított, amelyet a háború romjaiból lassan újraéledő horvátországi Baranya településeinek nyújtottak. Az előbbi anyag a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésén készült, ahol beszámoltak a magyar kormányzat által létrehozott, 200 millió Ft-os horvátországi segélykeret fel- használásáról. Az alaphoz magánszemélyek és vállalatok további 25 milliót fizettek be - a pénz legnagyobb részét a Határon Túli Magyarok Hivatala adta a kórógyi, a kopácsi és a szentlászlói templom helyreállítására. A második híradás Kel József kórógyi polgármestert szólaltatta meg helyszíni riportjában annak kapcsán, hogy egy kamionnyi, a templomban és az iskolában hasznosítandó radiátor érkezett a faluba a Dunaferr Rt. segélyszállítmányaként. A riport során a kisemberek hálája is megfogalmazódott: „Köszönjük szépen a magyar népnek, a magyar vezetőségnek, hogy ezt megengedte érnünk, hogy majd elmehessünk az istentiszteletre az új templomba. Hála a magyar nemzetnek, hogy gondoltak ránk, mert Kórógy ősrégi, 900 éves magyar falu.” A két további részlet - egy Híradó-beli, illetve a Virradóra riportja és interjúja - a Pro Hungaris Alapítvány, az Apáczai Kiadó és a Duna TV közös akciójáról számol be, amelynek során több tonna, 1,5-2 millió Ft értékű tankönyvet juttattak ki Kovászna megye magyar iskoláiba. A megkérdezett kiadó-igazgató, 825
