Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám - Nagymihály Szilvia: Csecsemők a küszöbön

ség megértésére, s úgy gondolta, amit mond, az többé már nem őhozzá szól. Nemcsak szembefordult vele, de el is távolodtak egymástól. Jézus komolytalan sihederré vált előtte, és már alig gondolt rá.” A bokrok át- meg átszövik Bódi kerítését, majd a házát is az erdőben. Ő pedig befesti a falait, az ablaktábláit embertelen, istentelen magányában. A gondolatai még tiszták, az emlékei, mint a frissen vágott erek, pulzálnak, de teste már a romlásé, mire megismerik és megszeretik a képeit. A történeteket olvasva - mint legtöbbször, amikor hitelesnek tűnő próza kerül a kezembe -, foglalkoztatott valami, ami igazán érdekelne. Vajon az írások mely részletei vezethetők vissza Brickner valós élményeire, és melyek kitaláltak? Később azonban rájöttem: nekünk, akik a mesék világába csöp­pentünk az író által, igazából egy dolog a fontos, méghozzá az, hogy milyen szép formában tárulnak elénk. Az Evelin világgá megy című kötet olyan nyelvi gazdagsággal és stílusbeli érettséggel rendelkezik, amely nagy kuriózum manapság. Azt, hogy a bonyolult fogalmazásmód esetleg elveheti az olvasók kedvét, nem hiszem. De aki esetleg így érezné, gondoljon arra, az író azon ügyeskedett, éspedig elég sikeresen, hogy elképiesedett, a televízió kényel­méhez szokott fantáziánk számára minél könnyebben láthatóvá tegye a tün­dérek, boszorkányok betűkben elrejtett históriáját. Brickner Balázs kisregé­nyei meglepő és természetes ajándékok az olvasónak, azaz olyan csecsemők a lelki, értelmi, érzelmi küszöbön, amelyeket/akiket jóérzéssel vesz pártfogá­sába a műértő befogadás. (Present Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1999) 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom