Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Jacques Derrida: A hivatás jövője avagy a feltétel nélküli egyetem
JACQUES DERRIDA A hivatás jövője avagy a feltétel nélküli egyetem AMI A HUMÁNTUDOMÁNYOKNAK HÁLA HOLNAP HELYT KAPHATNA' Ami itt következik olyan mint egy hitvallás [profession de fői]: egy pi'ofesszor hitvallása, aki úgy tesz, mintha mégis arra kérné önöket, engedélyezzék neki, hogy hűtlen legyen szokásaihoz vagy elárulja azokat. Mielőtt egy tekervényes útvonalat választanék, íme kitérő nélkül nagy vonalakban a tétel, amelyet megvitatásra ajánlok. A tétel javaslatok sorozatából áll. Igazából nem is annyira tétel vagyis hipotézis, mint inkább nyílt elköteleződés, hitvallás formájában megfogalmazott felszólítás: hit az egyetemben és a holnap humántudományaiban. A hosszú cím azt jelzi, hogy a modern egyetemnek feltétel nélkülinek kellene lennie. „Modern egyetem” alatt azt az egyetemet értjük, amelynek európai modellje az utóbbi kétszáz évben, a középkori gazdag és összetett történelem után, a demokratikus típusú államokban meghatározóvá, tehát „klasszikussá” vált. Ez az egyetem arra törekszik - és elvileg fel kellene ezt ismerni -, hogy túl azon, amit akadémiai szabadságnak neveznek, a kérdezés és a javaslattevés feltétlen szabadságát érje el, tehát annak jogát, hogy nyilvánosan megfogalmazhassa az igazság kutatása, tudása és elgondolása valamennyi követelményét. Bármennyire talányos is, az igazságra való hivatkozás elég alapvető ahhoz, hogy a fénnyel {Lux) együtt számos egyetem címerében megtalálhassuk. Az egyetem az igazsággal kérkedik. Korlátlan elkötelezettséget ígér és deklarál az igazság mellett. Az igazság értéke, státusa és kialakulása kétségtelenül a végtelenségig vitatható (az igazság mint megfelelés vagy az igazság mint kinyilatkoztatás, az igazság mint az elméleti-konstatív diskurzusok vagy a poétikai-performatív események tárgya, stb.). De e viták éppen az egyetemen történnek, és azon belül is a humántudományi karokon [Humanitás]. Egyelőre függőben hagyom ezeket a hatalmas kérdéseket. Csak azt hangsúlyozzuk mintegy elővételképpen, hogy az igazság és a fény, a Felvilágosodás - Aufklärung, Enlightenment, Illuminismo - kérdése mindig összefüggésben volt az ember, az ember sajátja fogalma kérdésével, aki egyszerre alapozta meg a humanizmust és a humántudományok történeti eszméjét. Ma Az emberi jogok (1948) megújított és újrakidolgozott deklarációja és Az em1 E szöveg részlet Jacques Derrida pécsi előadásából (Pécsi Tudományegyetemen, 2000. szeptember 18- 19-én hangzik el). 751
