Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 7-8. szám - Zsávolya Zoltán: Mindennapi irodalom

vagy tizenhárom, vizuálisan fekete négyzet-ponttal lezárt bekezdést, csúcsfor­galmi dugóban vesztegelve akár még harminchármat is, és mindjárt könnyeb­ben cipeli képletes és konkrét terheit. Felsóhajt: barátot kapott nehéz hely­zetében, sorozatos jóérzés apró impulzusai bizsergetik a bó'rét tűszúrásra em­lékeztetőén, és még mindig csak negyedóra telt el, közben pedig a tömeg- közlekedés járműve már az ismerős megállónál lassít vele. De otthon, lefekvés előtt is forgathatók ezek a feljegyzések. Az éjjeli lámpa fényében és nyugalmas bűvkörében a néhány mondatos darabok nagyobb kompozíciókká állnak össze, az első olvasásra elhanyagolhatónak tűnő, a gon­dolatfoszlányokat abroncsosan összetartó „ciklusfeliratok” valóságos értelmet nyernek. Az egészében homogén állagú kötetnek az egyes címek alá rendelt, eltérő belső programozottságú és hosszúságú tartományai akár elbeszélésekké egységesülő alkotásokként is olvashatók. Hogy végtére is minek tekintjük őket, az kizárólag egyéni tudás, műveltség, érzület, hangulat, érdeklődés, ízlés, aktuális szellemi erőnlét, igényességi fok, elszántság, elhatározás és szándék kérdése. Marafkó prózája nyitott, fegyelmezett és udvarias: bár­milyen értelmezésnek teret tud engedni. (Harang Kiadó, 1999) Paul Verlaine 723

Next

/
Oldalképek
Tartalom