Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Erdélyi Erzsébet-Nóbel Iván: "Erdélyt nem lehet elfelejteni"
nagyon jó volt, hogy rádöbbenjen, milyen hazug és hézagos ismeretek keringenek rólunk, magyarokról Amerikában, s tulajdonképpen ez a tapasztalat adott lökést irodalomszervezó'i tevékenységéhez. Angol nyelvű tanulmányokat is publikált, főleg erdélyi kérdésekről és magyar művelődéstörténeti problémákról. Tudott-e nemzetének használni ezzel az önkéntes kultúrattasé szereppel? Az a széleskörű ismeretterjesztés, melyet Wass Albert végzett, hozzájárult ahhoz a döntéshez, melynek eredményeképpen Magyarország 1978-ban visszakapta Amerikától a Szent koronát és a koronázási ékszereket. Ez egészen bizonyos. Magyar örökségünk című tanulmánykötete, amelyet Floridában adott ki, képet ad az amerikai magyarok tevékenységéről. Reálisnak tekinthető ez a kép ? Igen. Az Our Hungarian Heritage egy kis 36 oldalas füzetke, a magyar szellemi örökség összefoglalása. Áttekintést ad történelmünkről, irodalmunkról, általában kultúránkról, végezetül pedig felsoroltatnak azon hazánkfiai, akik nevezetessé váltak az USA-ban élő mintegy egymillió magyar közül. Szerepel itt az első partraszállótól az atomfizikusokig, filmesekig és Gábor Zsázsáig mindenki. Nagyjából én is ezt a tematikát követtem kurzusaimon. Sajnos, nem ismertem ezt a jó összeállítást, s magam gyűjtöttem össze a neveket nem könnyű munkával, de hasonló eredménnyel. Amit nem hallgathatok el, az Wass Albert sumér-hite. Azok közé tartozik, akik a magyar nyelv sumér eredetét hirdetik, s felsorolásában egyáltalán nem szerepelnek olyan nevek, mint Sajnovics János vagy Reguly Antal. Hasonló szemlélet érvényesül a Válogatott magyar mondák (Selected Hungarian Legends) magyarázataiban. Szerencsére, engedélyt kaptam fiaitól a mondák jegyzetek nélküli közlésére, így anyanyelvi programomban ezek a suméros jegyzetek nélkül jelentek meg. Azt hiszem, hogy bizonyítatlan dolgokat nem kell bevinnünk az iskolába. Egyébként a marosvásárhelyi Mentor Kiadó most jelenteti meg az életmű sorozatot, ott majd alkalom lesz a teljes kiadásra. A Wass Albert-féle mondafeldolgozások más szempontból is sajátosak. Nagyon erős bennük a székely-hun rokonság hite, valamint a pogány hagyományok hangsúlyozása. Ez utóbbit képviseli Tonuzobának és hűséges feleségének a története, továbbá Az utolsó táltos krónikája. Bálványosvár történetéhez Wass Albert is - Jókaihoz hasonlóan - felhasználta a híres (hírhedt?) csíki Székely Krónikát, felidézvén a rabonbárok korát. Hangsúlyozni szeretném, hogy Wass Albert mondafeldolgozásai a legjobbak e műfajban - az egyik bőbeszédű, a másik száraz és nehézkes —, lenyűgözők, nyelvezetük erőteljes. Itt jegyzem meg, hogy a Válogatott magyar népmesék is sajátos gyűjtemény: úgy jegyezte le őket az író, ahogy Erdélyben, Feketelakán hallotta. Az itthoni irodalmi élettel volt-e valamilyen kapcsolata? Mintha hazája megfeledkezett volna egykori Baumgarten-díjas írójáról. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Wass Albertnek még a nevével sem találkoztak. Nem lehet pusztán csak politikai okokkal magyarázni ezt, hiszen más „ellenzéki” írók, költők népszerűsége pl. Mécs Lászlóé, Németh Lászlóé, Nyíró Józsefé, vagy Pilinszkyé és még sorolhatnánk, az agyonhallgatás dacára (vagy éppen okán?) nemhogy csökkent volna, inkább nőtt. Az itthoni irodalmi élettel nem sok kapcsolata lehetett. Csak arról tudok, 675
