Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Erdélyi Erzsébet-Nóbel Iván: "Erdélyt nem lehet elfelejteni"
sem volt róla, kinek a felesége, azt viszont kedvelte, ha grófnénak titulálták. 1996-ban Wass Albertnek volt egy súlyos balesete: egy teherautóval ütközött, s koponyaalapi törést szenvedett. Egészsége akkor megroppant. Nagyon magányos lehetett az utolsó években. Regényeinek visszatérő nagy témája a távozás, a búcsú. Megrázó Tánczos Csuda Mózsi búcsúja szülőföldjétől. De talán a legmegrázóbb búcsú az Ember az országút szélén című regényében olvasható (1951). Az öregember egy sárga, kis, jelentéktelen virágot tépett le Erdély határán, s ezt a virágot az unoka adja át az írónak, mondván: Nagyapa ott viselte ezeket a virágokat a zubbonya zsebében, a szíve fölött, várta, hogy helyreálljon a felborult egyensúly, mert ez az élet rendje. Nem tudott várni, hazatért Erdélybe... Említettem, hogy Wass Albert feldolgozásában tanítottam amerikai tanítványaimnak a János vitézt. Akkor nem értettem, miért választotta a színpadi szövegváltozatot. Ott ugyanis Jancsi és Iluska meghallja Bagó furulyáját, eszükbejut a falu, az estéli harangszó, talán most aratják a búzát, most terelik haza az állatokat a legelőről. Otthagyják Tündérországot, és hazamennek. Meggyőződésem, hogy Wass Albert nagy honvágyát írta bele a mesébe. „Bocsássatok meg, kedves, jó tündérek, de minket bizony hazahív a szívünk” - mondja János vitéz. Honvágyát meséibe is beleszövi. Ilyen jelképes történet az Erdők könyvéből a Mese a kék hegyekről. A kis őzek azt hallják anyjuktól, hogy a távoli hegyek azért olyan csodálatosak, azért olyan kékek, mert ott nincs farkas és róka, nincsenek kutyák és gonosz emberek, nincs hó és fagy, csupán nyugalom van és jó meleg. S akkor a fiatal őzbak elhatározza, hogy elmegy abba a csodálatos világba. Odaér, de azt tapasztalja, hogy ott is kegyetlen az élet: hideg tél van, s megsebzi lábát a vadász puskája. De most az elhagyott hegy látszik kéknek, rejtélyesnek. „És egyszerre valami mérhetetlen nagy vágy fogta el, valami fájdalmas és szomorú vágyakozás a régi irtás után, az ismerős szálasok, meghitt tisztások, védelmező sűrűségek után. A patak után, melynek fodros tükrében először nézegette növekvő agancsát, a sűrű lombú kis fenyő után, melynek védelmében meghúzódni jó volt... És lassan, bicegve, lehajtott fejjel elindult a kék hegyek felé.” Wass Albertról nem lehet elmondani, hogy szívet cserélt, amikor hazát cserélt. Floridában letelepedve németet, franciát, európai irodalmat és történelmet adott elő az egyetemen. A magyar szépíró számára nem volt ez kényszerpálya ? Hát ezt a kérdést nem tettem fel sem fiainak, sem barátainak. Élnie neki is kellett valamiből, vagyonából valószínűleg nem menekített ki sokat. A második feleség, Elisabeth gazdag volt, s ő fedezte a könyvek kiadását. (Ideje elmondani, hogy 1935-ben nősült meg először. Első feleségétől, Évától született mind az öt fia.) Azt mesélik, hogy Floridába érkezésekor egy menedzser meg akarta venni műveinek szerzői jogát, azzal a feltétellel, hogy csak az ő kiadójának ír. Wass Albert nem fogadta el ezt az ajánlatot, mert független akart maradni. Ekkor azonban leblokkolták a számba jöhető kiadóknál. Ezért nagyon nehéz lehetett az írói újrakezdés is. A hétköznapi élet azért volt nehéz, mert bár hét nyelvet ismert, angolul nem tudott jól, már itt tanult meg, de olyan kitűnően, hogy angolul is publikált. Egy regénye, az Eliza and the House that Jack built (1981) csak angolul jelent meg. Az egyetemi tanárkodás arra 674
