Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Erdélyi Erzsébet-Nóbel Iván: "Erdélyt nem lehet elfelejteni"
kotta, de az ő történetében már nem sascubákevésről esik szó, nem nevetséges rablókról, hanem sortűzről, száműzetésről, Dobrudzsáról. Az Elvásik a veres csillag 1965-ben Torontóban megjelent regény hőse, Tánczos Csuda Mózsi ekképp oktatja kis Mózsit, a fiát: Hát akkor ideje, hogy megtanuljad a megmaradás titkát - vélte az apja, majd föltette a kérdést. - Amikor múlt nyáron feredni jártál le a Feketeügyre, milyen irányba úsztál, he? A gyerek értetlenkedve bámult föl reá. — Sze tán tudja jól édösapám, hogy arrafelé lehet úszni, amerre a víz megyen - felelte sértődötten. — S miért az? - tudakolta Mózsi.- Mert sebes az ár sodra odalent, azért. Alányomja az embert, ha ellenébe fordul. Sze tudja maga ezt!- Na látod — bólintott Mózsi csöndesen -, hát így vagyunk mink a muszkával is, meg a románnyal is. S ha már az árral kell úsznunk, azon vagyunk, hogy jókedvvel sodorjon, érted-e?” Hiába minden ravaszkodás, az 56-os forradalom hírére a Duna-deltába visznek sok székely családot. Mózsi egy furcsa, hosszúkás csomagot cipel. Az első vasárnap, amikor az őrök elvonulnak szórakozni, kigöngyöli a titokzatos csomagot: egy kis almafa van benne és hazai föld. A rabok könnyes szemmel elültetik, „hadd tegyen tanúságot jövendőnk mellett” - mondja Mózsi. Ez a valahol otthon legyünk a világban Tamási Aron-i gondolata, vagy a gondolat kényszerű továbbvitele: a lelki azonosság. Buenos Airesben és másutt több olyan regénye jelent meg, amelyben Erdélyt idézi: a szereplők gondolkodásában, a tájleírásban, a szokásokban, a nyelvben. Olyan erős volt a kötődés, hogy a távolság sem tudta ellensúlyozni, vagy éppen a távolság ellen születtek ezek az írások'? „Erdélyt nem lehet elfelejteni” - mondja Wass Albert. Valóban, mindig Erdélyt látja lelki szemei előtt, mindig Erdély sorsáról tépelődik, csak Erdélyről tud írni. Magyarnak más lenni Erdélyben, mint otthon - mondja -, mert kisebbségi életmódot jelent, minket csak arra neveltek, hogyan kell meghalni a hazáért, de arra nem, hogyan kell élni érte. Bele kellett volna építsük magunkat a román társadalomba — teszi hozzá, nem lett volna szabad visszavonulni, mint azt Zentai teszi a Farkasveremben. Az önálló Erdélyről ábrándozik, s sokat elmélkedik Erdély elvesztésének okairól. Az összegezés a Kard és kasza előszavában olvasható: „Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát.” Wass Albert a legdélibb államban, Floridában, Astorban telepedett le. Ez kis városka, közel Orlandóhoz. Dél ugyanis közelebb áll Európához, mint Észak, s itt mint arisztokratát is könnyebben befogadták. Egy 1881-ben épült öreg vadászházat vásárolt meg ötezer dollárért, eléggé rossz állapotban. A házhoz hatalmas erdő tartozott, felidézve a hazai környezetet. A ház mögött uszoda van, az író szeretett mindennap úszni. Ott jártamkor a ház már harmadik hónapja üres volt. Harmadik felesége, Mary, a francia-amerikai asszony odajött a kedvünkért, eltöltöttünk együtt négy-öt órát, hosszasan beszélgettünk — de az íróról nem tudott sokat mondani. Azt hiszem, fogalma 673
