Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - MAI MODERN BELGA KÖLTŐK - Lackfi János: Hangok Bábelgiumból
Mai modern belga költők LACKFI JÁNOS Hangok Bábelgiumból Egy kortárs francia-belga költő, Jean-Pierre Verheggen adta egyik kötetének ezt a címet: A bábelga torony. A nyelvi zűr- vagy hangzavarról rögtön eszünkbe juthat, hogy Belgium (legalábbis) kétnyelvű: kétharmada flamandul, egyhar- mada franciául beszél. S ne feledkezzünk meg a nyolcvanezres németnyelvű kisebbségről, de arról a tényről sem, hogy Brüsszelben, Európa ,legszínesebb” fővárosában marokkóiak, zaireiek, örmények, törökök, arabok, dél-amerikaiak, kínaiak és még ki tudja, hányféle náció próbál együttélni, általában inkább több, mint kevesebb sikerrel. S ez ugyanilyen óvatossággal talán elmondható a két legnagyobb nemzetiségről is. Belgiumban szinte ju- goszláviányi nyelvi-etnikai ellentétek feszülnek, ám a felgyülemlett feszültségen az ott élőknek mind a mai napig sikerült úrrá lenniük. A gazdasági- politikai-kulturális csatározásoknak természetesen se vége, se hossza, ám a kanálisok országában többnyire sikerült szabályozni, kanalizálni az indulatokat. Merre megy egy olyan bicikli, amelynek egyszerre öt kormánya van? Hát egy ugyanilyen állam? Belgium, úgy tűnik, egyelőre és még sokáig önmaga felé igyekszik. Legújabban éppen a (joggal) általános közbizalmatlanságot keltett pedofil-botrányt igyekszik kiheverni. S ez a tapogatózás, ez a romokból való újra és újra feltámadás, ez az identitás- és helykeresés sokszor szimpatikusabb, mint a „nagy nemzetek” rendíthetetlen (vagy csak óriási katasztrófák után meg-megingó) magabiztossága. Mit jelent mindez a kortárs, még inkább a mai fiatal francianyelvű belga költészetben? Sokféle színt, ízt,, jóleső bábelga zűrzavart, poli- vagy kakofóniát. Nem (legalábbis nem elsősorban) trendek vannak, csatázok, pártok, vonulatok, hanem sok és sokféle egyéniség. A brüsszeli jazz-rally jut az ember eszébe: tavaszonta megrendezett városméretű dzsembori alkalmával minden kocsma (márpedig ebből van egypár, csak a Gare du Midi vagyis az ottani Déli Pályaudvar háta mögött egyetlen utcasoron huszonnégy ilyen intézményt számláltam össze!) másféle muzsikát kínál. Van itt chansonnal színezett franciás improvizáció, nyers gitárhangokra építő amerikai jam, a két háború közötti időket idéző, hegedűhangú retro-slágerek, délamerikai ritmus, cigá641
