Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Gyürky Katalin: Játékok és tükrök
alakja, ugyanúgy, mint a rulett-kerék formája, „az örök visszatérés, a ciklikus világszemlélet kifejezője”.19 Ugyanakkor a nulla a semmit, az ürességet, a káoszt is jelenti, valamint mindennek a kezdetét, így az állandó újrakezdést is. így a nagymama játékakor a tétek állandó nullára rakása a káosz állandó újrakezdésével egyenlő: „minden egyes arany, amelyet a nagymama feltett, tőrszúrásként sebezte a tábornok szívét, felbőszítette Des Grieux-t, és dühbe kergette Mademoiselle Blanche-t, aki úgy érezte magát, mint akinek a szája elől továbbviszik a teli tányért.”20 De a kisregényben nem a nulla az egyetlen szám, amely a mitikus cselekményvezetésre utal. A regény szerkezete, kétszer nyolc fejezetre bontása, a kilencedik és tizedik fejezet kiemelt szerepe is ezt támasztja alá. A nyolcas szám a teremtésen túl van: „a fóltámadás, a krisztusi transzfiguráció és a megváltás száma”21, amely szám így Alekszej-Krisztus első nyolc fejezetbeli próbálkozását mutatja a megváltásra. Ezen kívül a nyolcas szám a végtelen jelének elfordított alakja, és végtelenségével kifejezi az élet és a játék körforgásának végtelenségét. „A kilences szám a misztikus tudás és a beavatás numerikus szimbóluma. Ha a három önmagával való szorzatának eredménye, akkor a hármas szám szimbolikájából merít. Ez esetben a kilenc mint isteni rendezőelv jelenik meg.”22 Dosztojevszkij kisregényében pedig azzal, hogy éppen a kilencedik fejezet a központi jelentőségű, a kilences szám a regényszerkezet rendezőelvévé válik. A 8+1=9 modell a meghaladás jelentésére épít. A kilencedik fejezet az első nyolc fejezet végtelenségét akarja meghaladni. De a mitikus ciklicitás miatt a kisregényben ez csak egy fejezet erejéig sikerülhet, a második nyolc fejezetben ismét eluralkodik az élet és a játék körforgásának végtelensége. Akilences szám ugyanakkor a számmisztikában az abszolút teljességet jelenti, és láttuk, hogy a kisregényen belül ez a fejezet az, a kilencedik, amelyben teljessé válik a kozmosz helyett a káosz a nagymama megérkezésével. Ami pedig a tízes számot, illetve a tizedik fejezetet illeti, mint fentebb utaltam rá, ez a fejezet az, amelyben minden szereplő átmegy a szerencsejáték világába. Ebben az összefüggésben érdekes, hogy a „tárót tizedik lapja a szerencsekerék, amely az örök körforgást, a változás elvét jelképezi.”23 Ugyanakkor a tízes totalitás, a befejezettség, a tökéletesség, valamint a végső harmónia kifejezője. Dosztojevszkij kisregényében azonban nem a befejezettséget jelenti, hanem a második nyolc fejezet kezdetét, annak első fejezetét, hiszen a 10=1+0, ahol az 1 éppen erre az első fejezetre utal, a 0 pedig a káoszra. így nem a harmóniát, hanem a fokozódó káoszt fejezi ki. A tizedik fejezettől, a nagymama játékától kezdve tehát már nem az élet irányítja a játékot, ahogy a kisregény első felében tapasztaltuk, hanem a játék az életet. így a kilencedik fejezet nemcsak azért fontos, mert ebben teljesedik be a káosz, hanem azért is, mert ez a fejezet tükörként funkcionál a kisregény szerkezetén belül. A második nyolc fejezetet ezáltal a kilencedik fejezetben mint tükörben látjuk, vagyis az első nyolc fejezet megfordításaként, kifordításaként. Dosztojevszkij ezzel A játékosban nemcsak a kozmogóniai mítoszok hármas alapját fordítja ki a káoszra helyezve a hangsúlyt, hanem a kisregényen belül is alkalmazza a megfordítás technikáját. A kilencedik fejezet tükörfunkciója a kisregény minden összetevőjére hatással van, így meghatározza a hősök további szerepvállalását is. A nagymama 61
