Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 5. szám - Kilián László: A köztes, mint metafora

togatta újdonságokkal kapcsolatos felfokozott várakozás közötti ívet futja be oda-vissza. A közelítő cél persze mindig bizonytalanabb, mint ami már volt: ahol igazi, átélt közvetlen élményanyag a képek, az érzelmek alapja. A jövő kétségesebb azért is, mert a kérdés ott lebeg az angyal magasában: az vár, amire számítottál? Vagy készülődésed, előzetes véleményeid javarészt iga­zolást nyernek? A költő akkor is utazik, amikor alatta nem bőg, avagy dohog csodamasina, rosszabb esetben a lompos busz. Ha otthon időz a versbenforgás idejében, ak­kor is terek cikáznak: egymásra, egymás elé és egymásba. Ha ott ülünk a versidőben (a vers születésének idejét értem ezen), amit ő teremt, nem egyszer az is megesik - legalább annyiszor, mint a terek sziporkázásai -, hogy egyik helyről, akár szavanként, a világ másik szegletére jutunk, aztán megint itt vagyunk. Pátosztelt-messzi helyről a mindig bágyasztó és kicsi közelire, onnan meg az azóta szétszéledt, így vagy úgy elveszett barátok foglalat-adó közegébe. O, „az első bácskai vulkanikus villanytelep”, a totális költészet atyja mindenhon­nan elvágyódik. Ezért utazik otthon, ezért tart innen oda a versidőben. Ez a belső ingázás viszont nélkülözi az esetleges ritmusokat, kósza vál­tásokat; az arányok sosem vesznek el. A két könyv lírájában az idővel is úgy találkozhatunk, mint a térrel az imént. Fenyvesi az időben is kalózkodik. Hála Istennek. A szerző saját idő­játékot űz verseiben. A jelen, az utazó jelen, a múlt nosztalgikus: idilli gyer­mekkor és a hőskor idillje, a jövő: semmi sem biztos, de új. Ám ez a játék sem ilyen egyszerű. Miként a tér esetén, úgy az idő kapcsán is, az egymásba for­gatás, egymásra vetítés módszerével él. Ahogy mindkét könyvben képes megjelenni Ginsberg a Vajdaságban, úgy a Tapolcai-medence és a Balaton- felvidék lankáin is feltűnhet Batsányi, vagy a Kisfaludy fivérek valamelyike. Az időjáték más elemeinek illusztrálására hadd idézzek mindegyik könyv­ből: tegnap délben a sarki lemezlovas megmentette az életem épp az orgona vesszejét babráltam vérszagú dogma püfólte a padlat alatti grottamélyt újabbnál-újabb harmonika-export érkezik holnap a légnyomássújtotta közép-európai kultúrkörbe rozsdabarna harmóniák, iák, iák dúr, moll-harmóniákból sose elég hatalom zabálja a finom szellemet, keserédes látomás néhány tájkép a hetvenes évekből A káosz angyala: Egy hidrogénszőkéhez Kilencvenhét. Meztelen ebéd, cut-up technika. Meztelen Amerika. Augusztus másodika. 466

Next

/
Oldalképek
Tartalom