Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 5. szám - Bitó László: Izsák tanítása
BITÓ LÁSZLÓ Izsák tanítása* Miként volt képes a pogányság isteneitől elforduló, az Egy-Istennel szövetségre lépő Ábrahám a fiára emelni kését? Honnan, milyen szájhagyományokból eredhet ez az évezreddel később írásba foglalt metafora, amely talán egész nyugati kultúránk gyökereinek földlabdája? Ábrahám és Izsák című, 1998-ban megjelent könyvemben a hagyományos regény érzelmeket, gondolatokat, indítékokat feltáró világában ezt kellett megértenem - ezt igyekeztem megértetni. Messze túl kellett lépnem a ránk hagyott bibliai történeteken, hogy hús-vér, érző és gondolkodó, azaz élő és félő emberekként láthassuk a szereplőket. Izsák ebben a történetben népe jóságos, bölcs királyaként jelent meg. Miután második fia, Jákob, apját becsapva elorozza az elsőszülött Ezsaút megillető áldást, Ezsaú arra kéri apját, hogy áldja meg őt is. Már megjelent regényem utolsó részében Izsák felkészül arra, hogy hosszú élete minden bölcsességét Ezsaúra testálja. így a természetben élő, azt jól ismerő nomád Izsák-király tanító szavait megfogalmazó új művem előző könyvem folytatásának is tekinthető. Ebben Izsák szavai mindazokhoz szólnak, akik a Krisztus utáni harmadik évezred hajnalán új utat keresnek. Mindazokhoz, akikben valaha is felmerült: miért van az, hogy bár négyezer éve követjük az ábrahámi, kétezer éve a krisztusi utat, egyre pusztítóbb háborúkba sodródtunk, s mind kegyetlenebb rémtettek, megannyi népirtás tanúi lettünk. Olyannyira, hogy a gonoszságot - a Teremtő káromlásával felérő gondolat ez! - sokan immár velünk született, istenadta természetünk, genetikai örökségünk részének tekintik. Ennek tudatában olvasandó ez a két - Istenről-emberről, életről-halálról és a túlvilág ígéretéről szóló részlet. A mű születéséről, belső geneziséről is szóljak néhány szót. Természetesen számtalanszor mintegy újra átéltem a rettentő oltárhegyi jelenetet, így találtam választ az engem gyermekkorom óta foglalkoztató másik, talán legfontosabb kérdésre is: miként élhette túl ép elmével az ifjú Izsák apja gyilkos szándékát? 1956 után, az idegennyelvűségbe kényszerült, tehát szinte nyelvem- vesztett emigráns életemet a természettudományoknak, az élettannak szenteltem, míg vissza nem térhettem első szerelmemhez, a szépirodalomhoz. Kutatóként az emberi test, különösen az agy és a szem csodálatos működésének és az állatvilág végtelen sokfajtaságának megértése olyan távlatokat tárt fel *Bitó László új könyve a 2000. évi ünnepi könyvhétre jelenik meg az Argumentum Kiadó gondozásában. 385
