Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Beke György: Itthon-e a gazda
Csonkán dideregte végig a következő századokat Szalonta csupasz, tetőt- len tornya. Látta a török uralmat, a visszatérő hajdúkat, a rabló, pusztító „Habsburg-felszabadítókat”... Néma jelenlétével is újabb meg újabb nemzedékeket emlékeztetett hajdani küzdelmekre, elorzott szabadságra, még inkább a lelki szabadságot oltalmazó harc örök törvényére... Mióta a múlt század legvégén, 1899-ben az Arany János-emlékszobát a református iskolából átköltöztették a sisaktetővel befödött, restaurált Csonkatoronyba, olyan metamorfózis ment itt végbe, amely mintegy példát, serkentést ad szükség-testvéreinek: az irodalom átvállalta a történelem megtartó örökségét. Minden cselekvő szalontai értelmiségi így vagy úgy az Arany-kultusz vonzáskörébe került, tenni akart valamit. Az Emlékmúzeum lelkes igazgatók, Dánielisz Endre, Wagner István, Fábián Imre kezén szerényen bár, mégiscsak az Arany-kutatás műhelye lett. Szalonta szülöttei voltak a múzeum gondozói mind. Zuh Imre, a mostani igazgató külön megjegyzi - míg szokatlan nevét betűzve leírom -, hogy a Zuh igazi hajdúnév, az alapító háromszázak között találni Zuhokat, nem is egyet. Zuh Imre, filozófiai végzettséggel, a hely- történeti és az Arany-kutatás pászmáját vállalta. Az Emlékmúzeum kézirattára, az Arany László halála után idekerült eredeti kéziratok és az Aranyörökséget őrző más intézményektől kapott mikrofilmek - még ha egy részüket „restaurálás és megőrzés céljából” át is vette az Állami Levéltár Bihar megyei fiókja - serkentik a mai és holnapi múzeumőröket további kutatásokra. Szerény múzeum a szalontai. Nincs semmi fölösleges, de majdnem minden itt van, amit látnunk kell ahhoz, hogy Szalonta és a költő szimbiózisát megérthessük. A földszinten kapott helyet Szalonta történelme, amelyből a költő érzelmi világa felépült... Bocskai István fejedelem arcképe... hajdú fegyverek... téglák valamelyik környező, elpusztult faluból... „Szalonta város pecséti - 1695”... az Arany család címerének hasonmása... az egyik tablón Szalonta nagy szülöttei, időrendben... Földi János orvos, költő, műfordító, nyelvész, Csokonai mestere és barátja... Lovassy László, az országgyűlési ifjak vezéralakja, Wesselényi Miklós híve, akit őrületbe kergetett a Habsburg-börtön... Arany János és Arany László, apa és fia... a modern történelem, a munkás- mozgalom szalontai szülöttei: Eugen Rozvan... Egyik őse, a görög kereskedőcsalád sarja, Rozvány György barátja volt Arany Jánosnak, jurátus a pozsonyi diétán, ő hozta haza Kufsteinből Lovassyt, színdarabot írt és megírta Nagyszalonta mezőváros történelmét... Első emelet: Arany János pályájának első korszaka, 1847-ig, a szülői ház makettje, az első versike, a hatesztendős gyermek tollvonásaival... diákládája 1833-ból, ezt magával vitte akadémiai lakásába is, „hivatalosan” fehérneműs ládának... a másodjegyző kezevonása marhacédulákon, járatleveleken... Képzőművészek idézik a költőt: Hóra Coriolan váradi festő munkája: Arany írni tanul - Szervátiusz Jenő kamasz Toldija... Második emelet: az életút 1847-től a halálig, 1882-ig. Nevezhetnők az-igazi költői barátságok termének. Puskás Sándor szobra a kardos, mord Petőfiről és a gondba mélyedt Aranyról... Kézzel írt lap Madách Imre Tragédiájából, Arany János „kisimításaival”... Tompa Mihály fényképe, Aranynak dedikál 36
