Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám - Beke György: Itthon-e a gazda

költészeti gyűjtemények és Szabédi László, ókori görög drámaírók és a római szonett mesterei... Leghatékonyabban Saszet Győző biharpüspöki tanár segítette, tanácsaival, és Bihari Sándor helybeli néptanító, aki már addig is írt kórusműveket, zenekari darabokat, s aki még Földi Jankánál is merészebb kísérletet tett: zenét írt a librettóhoz.

Biharpüspökiben, a két szerző falujában műkedvelők mutatták be az operát, 1953-ban. Három év múltán Tordán vitte színre Nagy Jenő karmester. Bejárta vele Aranyosszék falvait is... De a romániai magyar operairodalomnak ezt a különös hajtását a „hivatalos” közvélemény elfelejtette. Implon Iréntől tudjuk: .Bihari muzsikája a műzenei, Földi Janka versei a népieskedő jelzővel marasz taltattak el. Később persze, mert akkor egyértelmű volt az elismerés.”

Harminc esztendő múltán, váratlanul feltámadt a Kádár Kata. A nagyváradi fiatalok sok merész művészi feladatot megkísérlő együttese, a Kortárs Színpad ’71 iktatta műsorába. A világirodalom nagy drámai művei után, mellett, között - ezt a népi daljátékot.

Nagyszalonta neve 1332-től szerepel az okiratokban, majd a térképeken. De az égi térképen is találunk Szalontát, egy kisbolygó neve, amelyet Kulin György fedezett fel és a szülővárosáról keresztelt el.

Kulin György dr. a város tudományos jeleseinek egyike; 1905-ben született Szalontán, 1989-ben halt meg Budapesten. Tekintélyes iparoscsalád gyermeke, a helybeli középiskolában végez, de érettségi után - akkor már Romániához tartozik Nagyszalonta - bezárulnak előtte az itthoni érvényesülés lehetőségei. Budapesten két diplomát is szerez, számtan-fizika szakos tanárit és közgazdaságit. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban kap állást, majd az Uránia igazgatója. Egyik legeredményesebb magyar csillagász, aki 84 kisbolygót és két üstököst fedez fel. Ezeken kívül lefényképez 337 üstököst; kettő addig ismeretlen, az ő felfedezései.

Csillagászok között úgy szól a törvény, hogy az asztronómusok világ- szervezeténél kell bejelenteniük minden új égi észlelést, és ez a tudományos szerv engedélyezi, hogy neveket adjanak a csillagok világában az új „családtagoknak”. Kulin György 1936. december 11-én bukkan az első új aszteroidára. Ő adhat nevet neki. Úgy érzi, hogy szülővárosa nevét fel kell írnia az égre: elkereszteli Szalontának.

Halála óta egy olyan kisbolygó is kering az űrben, amely a Kulin György nevét viseli.

Kulin György nevét azonban nem ismeri az eddigi legteljesebb román lexikon (Mic dictionar enciclopedic, 1986), miként Nagyszalonta címszavánál sem említi, hogy nemcsak „ősi román város”, hanem 1936 óta egy égi csillag neve.

Miért tudna hát azokról, akik szülőföldjükön, amatőr módon folytatják Kulin György művét. Kósa-Kiss Attila vízügyi technikusról például, akinek szerencséje volt abban, hogy nyilvánosságra hozhatott egy különös égi jelenséget: 1983. augusztus 9-én este fél 11 óra tájban Szalontai Imre, az Arany János Ipari Líceum tanulója kerékpáron hazafelé tartva, a városi tűzoltóság mögötti hídon észrevette, hogy egy három centiméter átmérőjű, vakítóan zöldes fényű test zuhan sebesen alá, halk duruzsolással, és becsapódik a

33