Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Kiss István: A sport erkölcsfilozófiája
KISS ISTVÁN A sport erkölcsfilozófiája KAKUKKTOJÁS A DEMOKRATIKUS ÉRTÉKRENDBEN Társadalomlélektani szempontból nézve korunkban a sport és szabadidó' tevékenységek mutatkoznak a civil szféra egyetlen olyan közösségalakító erejének, amely az eltérő származású, más-más társadalmi csoporthoz tartozó és különböző érdeklődésű embereket képes közösséggé formálni, igaz sokszor csak időlegesen. Máskülönben olyan eltérő viselkedésű, felfogású és más érintkezési formát követő társulások alakulnak ki az emberek között, amelyek az egyik csoportot a másiktól elhatárolják, elszigetelik és minden kapcsolatot megölnek. A sport és szabadidő tevékenységek közönségszervező képessége sikerrel ötvözheti a történelmi egyházak hagyományos léleknemesítő tapasztalatát, ami a tartós kapcsolatokra adhat útmutatást, valamint a katonaság bajtársiasságot fejlesztő légkörét, ami alkalmas a hazaszeretet tudatos ápolására és találkozók, ünnepségek, avatási rítusok hagyományőrző szokássá fejlesztésére. Azok, akik a sport világának bűvkörébe lépnek - legyenek aktív sportolók, vagy passzív nézők - élvezik a hasongondolkodókkal való kellemes együttlét érzését és a közös sikerélmény örömét-büszkeségét, meg a közös gondok búját- baját is meg tudják osztani egymással. Egymás között ki tudják fejezni magukat és azt érzik, hogy másokkal a sportpályán, a tornateremben vagy a lelátón félszavakból is megértik egymást. A sportban minden helyen és minden időben előadódó helyzetek a szituatív örömérzés folyton megújuló forrásai lehetnek. Boldogságforrás lehet a derűs, vidám epizódok, a meglepő versenyhelyzetek és a győzelmek átélése ugyanúgy, mint a mozgalmas, fordulatos játék, a szép mozgás és az ünnepélyes eredményhirdetés látványa. Márpedig az öröm megkönnyíti az életet! Természetesen a szituatív érzelmek másik dimenzióját, a kellemetlen élményeket és eseményeket sem lehet kiiktatni a sportból. A versenysportban ugyanis mindig csak egy győztes van és minden további résztvevő vesztes. A vereséget kísérő keserű érzelmek szerencsére - éppen a papírforma állandó változása miatt - időlegesek. Meg kell tanulni túllépni a frusztráción, és erőt meríteni az új összecsapásra. A verseny, a küzdelem, a győzelem, a csúcsteljesítmény az aktív versenyző szempontjából meghatározó eleme a sportnak. A passzív néző szempontjából a látvány maradandó élménye, a szórakozás és a kellemes időtöltés jelenti a sport vonzerejét. A két szélsőséget megtestesítő csoport között található az egészségmegőrzés céljából nem versenyszerűen sportoló tömeg, amelynek egyedei főleg a passzív nézők soraiból verbuválód130
