Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - A SZIGET HANGJA (a mai Kuba művészetéből) - Veress József: Kubai film-capriccio (tanulmány)
hasznosítanak, mint éppen aktuális jelenségeket, melyek kifigurázásra méltók. Példa a termékeny Alea Ilf- Petrov adaptációja. A Tizenkét szék: a mondanivaló nemcsak a NEP-zűrza- varában érvényes, a szélhámos mentalitás más tér-idő dimenzióban szintén szedheti áldozatait. A kubai film igazi felívelése a hatvanas évek második felében kezdődött s fikciós mesékben csúcsosodott ki. A nouvelle vague európai szárnyalása után más kontinensek mesterei is bebizonyítják: lépést képesek tartani a fejló'déssel. A már említett Espinoza és Alea álltak a mozgalom élére - jóllehet a képzeletbeli zászló alatt tömörülőle igazán nem szervezó'dtek markáns csapattá. Erről a minó'ségi ugrásról a szimpatizáns német szerző így vélekedik: „Ekkoriban a kubai játékfilmek a forradalom melletti elkötelezettségükkel tűnnek ki, de alkotó fantáziájukkal, formai merészségükkel, szellemességükkel és öniróniájukkal is: a nyugati filmgyártás bizonyos motívumait is átveszik és a maguk módján dolgozzák fel.” A dicséret korántsem formális, a filmek valóban karakterisztikusak. Julio García Espinosa a Juan kalandjai-ban szinte mesei köntösbe bújtatja az „így jöttünk” hátterét. Apikareszk hős a legváltozatosabb foglalkozásokat próbálja végig, mielőtt megtalálná a helyét a gerillák között. Az üzenet egyértelmű: mindenkinek a csapatban a helye. Pátosznak semmi nyoma, ellenkezőleg - a rendező ironikus utalásokat enged meg magának s elidegenítő effektusokkal sem takarékoskodik. A Juan kalandjai ból nem hiányoznak a kommersz gégék sem. Felhívás keringőre: a kubaiak azt vallják, s majdnem bizonyosan igazuk van, miszerint a nagybetűs művészet és a könnyed szórakoztatás között létezik híd, átjárás, közös nevező. Tomás Gu- tiérrez Alea Egy bürokrata halála című brilliáns szatírája szintén beszédes bizonyíték. Az alaphelyzet gogoli skandalumra emlékeztet. Egy élenjáró munkás meghal, szakszervezeti könyvével együtt temetik el s emiatt az özvegy nem jut hozzá jogos nyugdijához. El lehet-e másutt képzelni ekkora képtelenséget, mint „a létező szocializmusban’? S ezzel még vége sincs a kínos anekdotának. A titkos exhumálást követően megállapíthatatlanul tovább folytatódnak a gondok... Alea gyilkos kritikai mondanivalója pompásan szervül a slapstick-stílussal, mint ahogy a későbbi munkákban is hatásosan ötvöződik a meditativ szellemiség a Bunuel és más nagyságok előtti kalapemelésekkel (Emlékezések az elmaradottságra, Az utolsó vacsora stb.). Humberto Solás a Batista-rendszer megdöntésének felelevenítésekor a személyes bosszú motívumát (is) kiemeli: a Manuela parasztlánya elégtételt követel sérelméért, amikor a rebellisekhez csatlakozik. A Lucia, az egyik legTomás Gutiérrez Alea 111
