Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Kiss István: Becsvágy-Szenvedés-Öröm a sportban
KISS ISTVÁN Becsvágy — Szenvedés - Öröm a sportban Hellász - homéroszi kor Az antik görögök földje földrajzilag nem kedvezett nagyobb államegység kialakulásának. A lakott völgyeket, fennsíkokat nehezen hágható magas hegyek zárták el egymástól. Az elszigetelt földrajzi egységek viszont kedvező' feltételeket teremtettek városállamok, poliszok létrejöttének. Ez a kialakulási folyamat az i. e. XII-IX. sz. között zajlott le. A területszerzés és megtelepedés állandó harcokkal járt együtt és ezek során a csaták hősei kiérdemelték a közösség megbecsülését. Békében is e tisztelettel övezett polisz-polgárok irányították a városállam politikai, gazdasági és vallási életét. Majd, mint Jég- jobbak” - arisztokraták - létrehozták az arisztokratikus kormányzatot. A háború heroikus emberideáljának művészi megformálását az Iliász népszerűsítette, a vándorénekesek trójai háborúról szóló előadásában. A hőskölteményből ismerkedtek meg az iljú arisztokraták a rettenthetetlenül bátor harcosok példájában. Átélték a harci cselekményeket és érzelmileg azonosultak példaképeikkel. Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelésük a múlt megismerése révén szerves egységben valósulhatott meg. A műgonddal szerkesztett költői alkotás felébresztette becsvágyukat, hogy ők is hősök legyenek.! 1) Ennek hatására készségesebben vállalták a testi erő, ügyesség és harcedzettség eléréséhez szükséges állandó fáradságos gyakorlást. Főleg a spártai nevelés volt kérlelhetetlen a fiúk testi nevelésében. Az athéni nevelésnek más hangsúlya volt. Olyan harmonikus embert akartak faragni a fiúkból, akik bátorságban felveszik a versenyt a spártaiakkal. Ez összefüggött a görög szellem kettősségével, amit az apollói kiegyensúlyozottság és a szenvedély dionüzoszi mélysége jellemzett, s ebből nőhetett ki a tragédia. A többi polisz sem akart elmaradni az élenjárók mögött. Ha csak egy pillantást vetünk Hellasz romvárosainak térképére szémbeötlik, hogy mindegyikben épült palaistra, gümnaszeion, sztadion, hüppodrom, fürdő a test, agora, templom, színház és ódeion a lélek épülésére.(2) (3) A kutatások a homéroszi művek (4) keletkezését az i. e. VIII. századra teszik nyelvezet, metrika és stilisztika alapján. A mai napig vitatják azonban, hogy Homérosz az alkotója mindkét műnek. A vitatott időadatok közötti ellentmondás feloldására el kell fogadni, hogy a rapszódoszok - lantos énekesek - révén, szájhagyomány útján terjedt költemények régebbi eseményeket és történéseket is felhasználtak, hogy bővítsék és ékítsék előadásukat. Új 905
