Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám - Kiss István: Becsvágy-Szenvedés-Öröm a sportban

időrendi felismerésekhez vezet azonban a homéroszi művekben megénekelt versenyek sportszakmai vizsgálata és sportpszichológiai elemzése.

Homérosz műveinek és világának hősei gyakorlatias gondolkodású emberek voltak. Legalábbis ezt árulja el az Ihász XXIII. éneke, amely a Patrok- losz tiszteletére rendezett temetési versenyeket ismerteti:

Jángszínű borral eloltották legelőbb is a máglyát, hol csak tűz égett, s az mély hamvába leroskadt; majd a szelíd társak hószín csontját zokogás közt szedték össze arany csészébe, s a hájba takarták; majd sátrukba helyezve befedték szép puha gyolccsal;”

(II.: XXIII. 250-254., Devecseri Gábor fordítása)

Ezután Akhilleusz versenybe szólította az akhájokat, akik az emlék- versenyen drága versenydíjak és gazdag ajándékok ismeretében és azok elnyerésének szándékával indulhattak. Akhilleusz ugyanis olyan díjakat ajánlott fel győztesnek, vesztesnek, amelyek ma is ösztönözni tudnák a becsvágyó versenyzőket a megmérettetésre:

Kocsiverseny. 1. Huszonkét mértékes, háromlábas, kancsószerű füles edény és egy széptermetű, szépövű asszony, aki jól érti a munkát; 2. Fiatal, betöretlen, vemhes öszvérkanca; 3. Négy mértékes, szép, tiszta fehér tál, mely lángon nem volt még; 4. Két talentum (52,4 kg) arany; 5. Tűzön sose perzselt, szép kettős csésze. (}QQII. 259-270)

Ökölvívás: 1. Fürge, hatesztendős, betöretlen, munkabíró öszvér; 2. Kettősfülű, szép pohár. (XXIII. 653-656)

Birkózás: 1. Drága, tizenkét ökröt érő, tűzálló, háromlábas edény; 2. Négy ökör értékű számos munkában ügyes nő. (XXIII. 701-706.)

Futás: 1. Drága, ezüst, hatmeszelyes borkeverő edény, szidóni munka; 2. Nagytestű kövér tulok; 3. Fél talentum (13,1 kg) arany. (XXIII. 740-751.)

Lándzsavívás: 1. Drága, ezüstszögű kard, hüvellyel, szépmetszésű szíjjal;

2. Trák hadifegyver, győztessel megosztva és lakomával. (XXIII. 802-825.)

Diszkoszvetés: 1. Öntöttvas diszkosz. (XXIII. 825-834.)

Nyíllövő verseny: 1. Tíz darab kétélű bárd; 2. Tíz darab fejsze. (XXIII. 851- 859.)

Dárdavetés: 1. Hosszúnyelű dárda; 2. Egy ökör értékű, tűztől tiszta, virágos tál. (XXIII. 885-887.)

E drága díjak hallatán az a kérdés merül fel, honnan volt ennyi kincse, meg jószága Akhilleusznak, Péleusz fiának? A választ maga Akhilleusz adja meg Agamemnonnal vitázva:

Egyberakott heverő kincsekről nincs tudomásunk.

Mert mit a várakból hordtunk ide, szét van az osztva, újra begyűjteni mind a seregtől, mégse való már. ”

„Úgysincs akkora zsákmányom, mint néked, ahányszor fóldúlnak valamely trósz várat a bajnok akhájok.

Bárha a sokrohamú viadalnak legjavarészét mindig az én kezeim végzik: ha az osztogatás jön, több a te zsákmányod, míg én édeskevesemmel ... térek a gályákhoz, miután kimerültem a harcban.”

(Ihász I. 124-126., 163-168., Devecseri Gábor fordítása.)

906