Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Határ Győző: Szentföld a Föld
máliával a többség szembekerül - feltéve, hogy agya egyáltalán befogadja ezt a „másságot” - akkor a reakciója a következő: 1. elámul - olyannyira, hogy hátravágódik a csodálkozástól, és e „másságot” nem fogadja el 2. nem ámuldozik, nem csodálkozik. Múló zavarnak, apró tévedésnek fogja fel, ami majd magától felenged, és a másképpgondolkozók (értsd: máshová/máshogyan-elindulók) idővel maguktól „kigyógyulnak” félrefogásukból és önként csatlakoznak ahhoz az Univerzális Orákulumhoz, ami benne, mint többségben, megtestesül. 3. igehirdető düh vesz rajta erőt. Evangelizál, agyonbeszél (agyon- mellébeszél). Példálódzik, kacagtató hasonlatokkal, trabális metaforákkal érvel. Gondolkozása cirkularitását nem hibának, hanem döntő érvnek érzi, neki ez amolyan lefegyverző Argumentum Inconcussum, és elébeörvendez, hogy ez előtt az érv előtt mihamar meghátrál és térdrekényszerül a tévelygő, megtérítendő alany 4. hátraretten. Tanácstalanul furcsálkodik embertársán és lábát gáncs-elhárító védekező állásba merevíti: tiszta sor, ennek a „másmilyen kaptafának” agyi tulajdonosa nyilván vagy veszedelmes felforgató, vagy - ami még rosszabb - ámokfutó 5. lelkicézik, fuvoláz. Giccses szólamokkal édesget magához, vocati- vuszban: „te annyi jelét adtad okosságodnak, te nem lehetsz olyan buta, hogy ne gondolkoznál mindenben tök-ugyanúgy, ahogyan én - és rajtam keresztül ahogyan édes-mindnyáján gondolkozunk” 6. részvéttel van irántad. Őszintén kommizerál. Közeledése: kórházlátogatás. Reméli, hogy a betegség, a nyű, ami agyállományodba beleesett, hamarosan felszívódik, elolvad és heveny hibbantságod helyrebillen: magadtól hozzá csatlakozol 7 kibújik belőle a fundamentalista. Vérbenforgó szemmel fordul ellened. Nekedbőszül, ráduszul és ráduszít mindeneket. Szerencsére nincs gépfegyver nála, de ha volna, kipusztítana a világból, téged és a magadfajtáját, írmagostul, másképpen-gondolkozó felségárulásodért, és mindezt lelkifurdalás nélkül, hiszen ilyen görcsberándult korcs elmének megváltás a halál 8. akad e többségből jó pár, nem kevés, aki nem is veszi észre, hogy másképp gondolkozol: a keblére ölel és tovább beszél', és a magáét: mondja-mondja. Készpénznek veszi, hogy „te az övé vagy” több vagy mint „eszmetárs”, mindvalósággal „szesztestvérnek” vél. És úgy is üdvözöl a konfraternitás nevében: immár semmi kétség - egy-kocs- mába jártok. Látlelet Édes-kedves Jó Magyari Népünkről szólva, a Látlelet váltig azzal kezdődik, amiben Köztes-Európa majd minden nemzetével osztozunk. Ott, ahol későn kapott lábra az írásbeliség, kivétel nélkül minden, gyorsított csinosodással, önfeltalálással megébredt anyanyelvi/vernákuláris irodalomban a költészet volt (és maradt) Mindenek Alfája és Omegája; lévén 882
