Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 7-8. szám - Beszédes Attila: Újvidéki napló
XVII ÍROTTKŐ STÚDIÓ GÉVAI CSILLA A mozaik MINT TÁGABBAN ÉRTELMEZETT MOTÍVUM NYOMON KÖVETÉSE AZ UTAS ÉS HOLDVILÁG CÍMŰ REGÉNYBEN Dolgozatomban végére szeretnék járni egy jelenségnek. Választ szeretnék kapni arra, hogy Szerb Antal írásában miért részesíti előnyben más képzőművészeti alkotástechnikákkal szemben a mozaikot, mint legnemesebb módját az ábrázolásnak. Az írás olvasása közben arra lettem figyelmes, hogy a regény szereplői egy£> mondataikban utalást tesznek arra, hogy összetartozásukat nemcsak a közös beszélgetések és haláljátékok határozzák meg, hanem a ki nem mondott vizuálisan átélt élmények is, például könyvek lapozgatása során megpillantott mozaikképről készült fotók, mozaikban látott filmkockák, kóborlások során felfedezett épületek. Ezek a képzőművészeti és építészeti alkotások előbb-utóbb vissza is köszönnek a mű Olvasása közben... „A bizánci képekben volt valami, ami felkavarta bennünk a lélek legmélyén alvó iszonyatot."1 Feltűnően sokszor találkozhatunk sorok közé csempészett műalkotásokkal a regényben, mintha ki nem nyomtatott illusztrációk volnának, kísérve és erősítve a könyv hangulatát. Mozaikokra utaló nyomokat nemcsak Raven- nában s az Ulpius-ház porosodó könyveiben találhatunk, hanem magában a történet elmesélési módjában és a könyvben szereplő alakok jellemábrázolásában is. A múltban történt eseményekről csak másodkézből értesülünk, látszólag Szerb sem óhajt beleszólni, hogy szereplői miként tárják az olvasó elé a régiségbe visszanyúló történeteiket, sőt a könyv írója azt is szívesen veszi, ha némelykor egy-egy mozzanatot a múltból másként hallunk vissza Mihály szájából, és megint másként János előadásában. Mi pedig, a figyelő és igazlátásra kiéhezett közönség, mégis .Szerb instrukcióira támaszkodunk, mikor készpénznék vesszük a narrátor utalásait, miszerint Mihály szavahihető polgárjelölt, János pedig nagytehetségű szélhámos. Ettől függetlenül még sincs elzárva tőlünk a lehetőség, hogy Jánosnak higgyünk, hiszen Mihály még mindig ifjúságától sokkoltan, sokszor magának ellentmondva tárja fel előttünk és főleg Erzsi előtt múltját. Mozaikkockákból áll össze a történet, képek a képben, némely alakok etruszk és bizánci stílusban elénk tárva. Éva alakjának több festője is van, Szerb Antal leginkább Mihály és János ke- . zébe nyomja az ecsetet, hogy megfesthessék saját végzetüket, az örök gyümölcstépőt: Évát. Kövessük nyomon a mozaik-jelenséget, az apró részletekből kirajzolódó tablót úgy, hogy alakjait sorról sorra, egyenként vesszük műkedvelő szemlélődésünk célpontjává. Leltár az Ulpius-ház egykori lakóiról és vendégeiről MIHÁLY A sort-Mihály alakja nyitja. Ő legfőbb informátorunk, bár nem tartja magát olyan nagyszerű agynak mint barátait, Tamást és Ervint. Mihály a könyv főszereplője, Szerb Antal tablóján mégsem ő a központi alak, hanem az Ulpius testvérek: Tamás és Éva. Itt persze eszünkbe juthatnak azok a képek, melyeken a festő belopta arcát a készülő alkotásba, mint jelentéktelen pohárnok állt önmagának modellt, az infánsnő pompája mögött. Mihály nem engedi, hogy azonosuljunk vele, és igazat adjunk tetteinek.
