Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Krizsán László: Kísérlet a Horthy-dinasztika megalapítására
KRIZSÁN LÁSZLÓ Kísérlet a Horthy-dinasztia megalapítására 1918. november 13-án IV. Károly király az eckartsaui nyilatkozatban bejelentette, hogy „ideiglenesen visszavonul az állami ügyek vitelétől”. A király által október végén miniszterelnökké kinevezett Károlyi Mihály gróf kormánya, a királyi proklamáció hatására, november 16-án feloszlatta a parlamentet és kikiáltotta a „Magyar Népköztársaság”-ot. Károlyit 1919. január 11-én választották meg köztársasági elnökké. Közben a nagyhatalmak elkészítették Magyarország felosztásának tervezetét, s azt Vyx alezredes közvetítésével átnyújtották a magyar kormánynak, a szomszédos országok pedig katonai előkészületeket tettek a nagyhatalmak által kezdeményezett területi felosztás végrehajtására. Ebben a Magyarország számára rendkívül súlyos politikai helyzetben Károlyi Mihály lemondott, s lehetővé tette a szociálista-kommunista államhatalom létrehozását. A Tanácsköztársaság időszakában, 1919. június 3-án Károlyi Gyula gróf elnökletével Szegeden ellenforradalmi kormány alakult. E kormány külügyminisztere gróf Teleki Pál, hadügyminisztere Horthy Miklós tengernagy volt, kinek vezetése alatt nemzeti hadsereg szerveződött. 1919. július 30-án a külső, elsősorban román erők támadása következtében a Tanácsköztársaság kommunista vezetői elmenekültek, s a szocialisták alakítottak kormányt. E kormányt a nemzeti erők néhány nap múlva leváltották és a Friedrich-kabinettel olyan kormányt állítottak az ország élére, amely törvénybe iktatta az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójogot. Az ország életének normalizálását az ellenséges külső közegben József főherceg augusztus 7-től kormányzóként próbálta segíteni. Nem önelhatározásból, hanem azon királyi kinevezés alapján, amely még az összeomlás idején József főherceget a ,fHomo regius” - „Királyi ember” méltóságára emelte. Őt azonban augusztus 23-án Sir George Clark angol főbiztos és Clemenceau lemondásra szólították fel. Az államhatalom gyakorlásának lehetősége ily módon bizonytalanná és minden vonatkozásban idegen érdekek kiszolgáltatottjává vált. A szövetséges katonai misszióval, a tényleges román megszállás gátló körülményei között folytatott diplomáciai tárgyalások eredményeként a szegedi kormány hadügyminisztere, Horthy Miklós fővezér - a közben szerveződött nemzeti hadsereg élén - bevonult Budapestre. 54