Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 5. szám - Szepesi Attila: Ördögszekér
SZEPESI ATTILA Ordögszekér A magyar fametszés mindkét nagymestere, Buday György és Gy. Szabó Béla is a szó tágabb értelmében vett Erdélyből származik. Előbbi Kolozsváron született 1907-ben, utóbbi két évvel korábban a püspöki székhelyként nevezetessé vált Gyulafehérváron. A sors és a történelem furcsa fintora, hogy kettejük közül mégis Gy. Szabó híresült el kolozsvári mesterként. Gondolatébresztő' a két festő', a két mű megannyi rokon vonása, egyúttal ellentéte. Személyes kapcsolatukról, esetleges találkozásukról nincsen tudomásom. Közös ismeró'seink állítása szerint inkább aggályos gyanakvással, semmint rokonszenwel figyelték egymás munkásságát. Ha ez igaz, írjuk e két, egyszerre markáns és szenzibilis testvérszellem gyengeségei közé. Buday György korábban érő', összetéveszthetetlen látásmódjára szinte keresés nélkül rátaláló mester volt. Az Isten is fametszó'nek teremtette. Már első' munkáin - Buday fiatalon Szegedre került -, a Boldogasszony búcsúja című sorozaton és a Radnóti Miklós újholdjához készült remek metszeteken teljes művészetteremtő apparátussal toppan a szemlélő elé. Igaz, a szegedi népszokást megörökítő búcsú hangulatánál kínálkozóbbat e rusztikusán fekete-fehér műfajhoz elképzelnünk is nehéz volna. A szeged-alsóvárosi misztérium háttere: a város kirajzott népe évente egy alkalommal visszatér gyalogszerrel, sokszor nagy távolságból - akár a Mátra- aljáról vagy külországból is - az útjára bocsátó Tisza-parti településre, ahol ünnepélyes külsőségek között ápolja közös eredete, azonos gyökerű hagyományvilága emlékét és mutat be hálaáldozatot az alsóvárosi ferences-templom (melynek épület-rokona a gyulafehérvári székesegyház!) barokk festménye, a Fekete Mária, más nevén Szerecsen Mária előtt. A nevezetes misztérium sokáig rejtve maradt. Szeged íróit, Tömörkénytől Mikszáthig, Gárdonyiig, Móráig és Juhász Gyuláig megragadta a nevezetes esemény hangulata, de annak gyökeréig nem láttak el. Erezték összetéveszthetetlen varázsát, hírt adtak eseményeiről, a távoli Csíksomlyó elhíresült búcsújárásával rokon eseménysoráról, ám csak Bálint Sándornak sikerült több évtizedes ihletett kutatómunkával megvilágítania az alsóvárosi ünnep történeti hátterét. Amikor Buday György megkapó képeit a búcsúról és a búcsúsokról fába metszette, Bálint Sándor tanulmányai a Boldogasszony előtt tisztelgő zarándokokról még nem készültek el. A fametszó'nek mégis sikerül teljesértékű művet alkotnia. Bár lapjain olykor kísért még a vonalas-grafika emléke - ahol például vedutaként ábrázolja a templomot s a tövébe lekuporodott éjszakai zarándoktömeget -, legtöbb képe már a fametszet törvényszerűségeinek 481
