Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1. szám - Kapiller Ferenc: Ars sacra

keresztül: ars sacra. S bár gyakorlati akadályok miatt nem az eredeti műveket látjuk itt, csak fotódokumentációt a festményekről és a templomokban lévő' ikonokról, mégis megérezzük: e művészet a teljesség vágyának élményét adja: szent művészet.

A szent művészet korszerűtlen. Nem kiszolgálója a romlandó korszellemnek, születő és elmúló divatoknak. Örök imádás. Hamvas Béla szellemét idézve: a létért való küzdelmen kívül áll, mint a vallás, a szépség és a bor. A művész kivonul a kor vásári forgatagából, és ünnepet ül. Nem tűri a függetlenség függőségét: életét, mozgását, létét mindenkor Ahhoz törekszik igazítani, Aki van. Kevés szót ejt a rosszról, de szent cselekedetével leleplezi a gonoszt. Megmutatja, hol az út, az igazság és az élet. A szent művészet - a keleti ikon és a nyugati festmény egyként - az ősbűnt megelőző létet, az édent idézi, s ablakot nyit a mennyországra. Lélek és élet találkozása. Istenközelség.

Örüljünk hát! Tegyük látóvá szemünket, hallóvá fülünket! Nyissuk ki szívünket, hogy befogadhassuk a szépet, a jót és az igazat, mert Isten országa, ím köztünk van!

45