Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1. szám - Kapiller Ferenc: Ars sacra

KAPILLER FERENC Ars sacra KISLÉGHI NAGY ÁDÁM FESTMÉNYEINEK KIÁLLÍTÁSÁN* Kedves vendégeink, hölgyeim és uraim! Közhelyszámba megy ma már, ha korunk válságáról esik szó. S tudjuk jól, hogy a közhely természete éppen az, hogy megszokottá válva súlyát nem érez­zük, igazságát nem fogjuk föl. Pedig közel az óra, s talán itt is van, amikor megszólalnak ama patmoszi látomás harsonái, s a földre hulló, vizeket meg- mérgezó' csillag, Üröm, mintha elhomályosítaná a betlehemi Csillagot is. Elérkeztünk a végsó' időkig, amikor a létrontás már-már befejezó'dött, de szemfényvesztő' ügyeskedéssel ennek ellenkezőjét próbálják elhitetni velünk. Napjainkban ugyan, itt, ahol élünk, mintha megmozdult volna a föld is alat­tunk, s egy pillanatra azt reméltük, hogy valami jó váltja föl a rosszat, de már tudjuk: csupán az történt, hogy a keletről ránk zúdított ateista, tehát materialista uralmi rendet a nyugatról nyomuló materialista, tehát ateista uralmi forma váltotta fel percemberkék vezénylete alatt. Fogságban van az egész emberi világ. Új babiloni fogságba kerültünk mindannyian. S most itt van egy ember, aki ellene mond a hitetlen, reményeinkben megcsaló világnak. Egy ember, ádámá, azaz földből való, aki a mennyből valót, az utolsó Adámot állítja elénk munkáiban. Krisztustagadó, Krisztusfelejtő időnkben a Megváltót mutatja meg. - A művész, Kisléghi Nagy Ádám tudja azt, amit Lessing is tudott: csak az lehet nagy festő, aki Krisztus életével foglalkozik. Tudja, mert megszólította őt az Úr. Nem az ősbűnt számonkérő és büntető hangján, hanem a prófétákat, Szent Ágostont, Assisi Szent Fe­rencet, Csontváryt nagyra hívó szavával. így szólt az Úr: Ádám, Ádám!” „ - Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád!” „ - Ádám, menj, építsd fel hajlékomat, hisz látod, csaknem romokban hever! Hozd ki a népet, amely vak, pedig van szeme, és akik süketek, pedig van fülük! Tedd látóvá őket, hogy keressék országomat! Szent cselekvéssel légy munkatársam a teremtésben, s én megáldom kezed művét!” Megteszem, Uram!” Kedves barátaink! A megszületett művek elhelyezéséhez, bemutatásához külön erre a célra megépített szent csarnokra volna szükség. Nemcsak a képek mérhető arányai miatt, de sokkal inkább azért, mert ez a művészet a rejtettről szól az érthetőn * Elhangzott 1998. február 2-án Szombathelyen, a Katolikus Továbbképző Intézetben. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom