Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám - Vörös Júlia: A költő lánglelke nyomában
VÖRÖS JÚLIA A költő lánglelke nyomában PETŐFI VILÁGÁRÓL KÉZÍRÁSA ALAPJÁN A megközelítés módszere és a felnevelő környezet Mi az, ami a legvalószínűbben magára vonja az emberi figyelmet? Az újdonság! De tudunk-e még újat mondani Petőfi Sándorról, akiről annyi adat áll rendelkezésre, amennyivel nemzetünk kevés fia dicsekedhet? 1848. március 15-e eseményeit például szinte óráról órára nyomon tudjuk követni a fennmaradt dokumentumok alapján, így a költő' szerepe is lépésről-lépésre tisztázható. Ránk örökített versei is hűen tolmácsolják érzésvilágát, tudatják velünk, a világgal a vele történt eseményeket, levéltári kutatások nélkül is. Pontosan ismerjük a költeményekből, mikor hol bukkan fel az országban utazásai során, mit tapasztal, milyen bántás éri, ki iránt lobban szerelemre, csalódásait hogyan viseli. Petőfi a legbensőbb ügyeit is mindig bátran, bizalommal világgá kürtölte. Szokatlan, és így már eleve figyelemre érdemes módszerrel, a grafológia módszerével fogunk közelebb jutni Petőfi Sándor személyiségéhez a következőkben. Ez előrevetíti az új felfedezések lehetőségét is. Hiszen az íráson keresztül olyan vonások fognak feltárulni a tudatalattiból, amelyek vagy nem voltak eddig közismertek, vagy más hangsúlyt kapnak majd a vizsgálódás eredményeként. És ezt célul is tűzhetjük: helyükre szeretnénk tenni a költő fennmaradt kézírásának vizsgálata alapján a máig bizonytalan, nem tisztázott, eddig nem megfelelő hangsúllyal kezelt kérdéseket. Ennyiben az irodalomtörténet írásnak is segítséget nyújtunk ennek a feladatnak a teljesítésével. A grafológia mindezeket a lehetőségeket fel tudja kínálni. A kézírás nem képes szépíteni dolgokon. Még másfél évszázad távolából is a személyiség leghitelesebb üzenetét hordozza számunkra, a grafológusnak nincs egyéb dolga, mint megfejteni és helyesen értelmezni az írásjeleket, és megfogalmazni mondanivalójukat. így feltárulhat a költő rejtettebb belső világa, azok az összefüggések, amelyeket nyers szókimondásában sem tudatott a szélesebb közönséggel a versein keresztül sem. Ezeket a tudatalatti üzenetekből álló összefüggéseket kívánjuk tehát felszínre hozni Petőfi Sándor kézírásának vizsgálatakor. Régi korok kézírását kutatva a grafológus semmiképpen sincs könnyű helyzetben. Az írásvonal által létrehozott speciális jelekből elsősorban ki kell tudni szűrnie annak a kornak a jellegzetességeit, amelyben az létrejött, mielőtt az író személyiségére különösebb megállapításokat tenne. Ugyanis az 305
