Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Horkay Hörcher Ferenc: Fejezetek a XX. század eszmetörténetéből
HORKAY HORCHER FERENC Fejezetek a XX. század eszmetörténetéből OLVASÓNAPLÓ „Történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának múltjáról.” (Johan Huizinga) Elmúlt a huszadik század. Ahhoz, hogy a múltat valóban elmúltnak tekinthessük, kísérletet kell tennünk arra, hogy megértsük. A múlt megértésének egyik fontos fázisa szellemi elsajátítása. A megértés ebben az esetben a másikkal és magunkkal, az alkotóval és a művel történő' szembenézést és számadást jelenti. Azt a fajta önvizsgálatot, mely minden társadalomban hagyományosan az írástudókra hárul. A jelen sorozatban arra teszek kísérletet, hogy néhány számomra fontos (hazai és külföldi, korábban élt és kortárs) huszadik századi szerző munkáját mint korukkal - korunkkal - való szembenézést és számadást értelmezzem. Az ő segítségükkel próbálom saját, e századra vonatkozó számadásomat elkészíteni. I. A gentleman eszményének hanyatlása JOHN LUKACS: ÉVEK 1 1. A történelem zenéje John Lukacs történetírótól szokatlan műfajt választott arra, hogy sajátos szempontjai alapján áttekintse a XX. századot. A század általa tárgyalt szakaszát (1900-1969) először is évekre osztotta. Aztán minden évhez egy-egy rövid karcolatot rendelt, amit két személy, talán a szerző és barátja, talán a szerző két énje dialógusa követ. A karcolat mindig „egy bizonyos helyet és bizonyos embereket ír le - viselkedésüket, kifejezéseiket, gondolkodásukat az adott időben.” A dialógus célja pedig az, hogy benne az egyik beszélgetőtárs kétségbe vonja a másik beszélgetőtárs, tudniillik a szerző karcolatának jelentőségét. Vagyis mindazt, ami megfogalmazódik a leírtakban, egy másik nézőpont perspektívájába helyezi. Különös eljárás. Első látásra nem látszik világosnak, mért nem elégszik meg egy történetíró a történetírás hagyományos leíró technikájával (miközben 1078
