Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Lagzi István: Magyarországi lengyel menekültek
S A Kalligram Könyvkiadó Pozsony újdonságai SZOMJAS-SCHIFFERT GYÖRGY: Hajnal vagyon, szép piros Szomjas-Schiffert György, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának munkatársaként 1957-1967 között öt alkalommal járt népzenei gyűjtőáton a Csallóközben. A gyűjtés eredménye nagy meglepetéssel szolgált a szőkébb szakma, de a nagy- közönség számára is. Szomjas-Schiffert olyan szokásdalokra talált a Csallóközben, amelyek kategóriája Magyarországon már rég kihalt. Az először 1972-ben megjelent munka újrakiadásával a kiadó egy rég letűnt világ utolsó emlékeit teszi újra hozzáférhetővé. ÁG TIBOR: Az Aranykert muzsikája A Csallóköz népzenéjének első gyűjtője századunkban nem kisebb személyiség volt, mint Bartók Béla. Bartók 1910-ben járt Nagyme- gyeren, és 94 dallamot jegyzett le. Azóta számos kutató tevékenykedett a vidéken, s a felgyújtott dallamok száma a sokszorosára nőtt. Kötetünkben Ág Tibor, a Csallóközben élő népdalgyűjtő és karmester adja közre saját gyűjtéseinek legjavát. GRENDEL LAJOS Szakítások Ez a regény a bársonyos forradalom napjaiban jelent meg, s a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal szlovákiai értelmiségének értékkeresésével, értékzavaraival, érzelmi elsivároso- dásával foglalkozik. Kritikus diagnózisa nemcsak a kor nyomasztó, levegőtlen társadalmi viszonyainak, hanem hősei gyengeségének, jellemhibáinak, rosszul megválasztott életstratégiáinak is. A Szakítások „realista" regény, s mint ilyen, egyelőre társtalan opusza az író életművének. ALTA VÁSOVÁ: Szorításban Alta Vásová (1939) szlovák prózaíró, forgatókönyv- és hangjátékszerző, dramaturg. Jelen kisregénye, melynek eredetije 1997-ben jelent meg, egy szlovákiai magyar asszony szorosra fogott, valós történetét mutatja be; falun töltött gyermekkorától, ifjúkora küzdelmein, helytállásain és vállalásain keresztül fia haláláig, s az abból fakadó - a jelenbe mutató belső űrig. Vásová könyvének külön érdeme a szlovák irodalomban oly kevéssé reflektált közeg, a szlovákiai magyarság létkérdéseinek felvillantása. PETER PISTANEK: Különcök Peter Pisfanek (*1960) zene- és filmkritikus, publicista, reklámszövegíró, alkalmi szépíró. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának tagja, de kizárólag szlovák nyelven ir. Ennek egyik valószínűsíthető oka, hogy nem beszéli a magyar nyelvet. Szlovákul eddig hét könyve jelent meg. Első magyarul megjelenő kötete négy, különböző hangvételű rövidprózát tartalmaz, melyek hősei a társadalom peremén élő „különcök", akik többnyire elfojtott szexuális vágyak rabjai. MÉSZÁROS ANDRÁS: A filozófia Magyarországon A kezdetektől a 19. század végéig Mészáros András könyve első ízben próbálja meg felvázolni a magyar filozófia történetének e szakaszát. A kéziratot mind terjedelme, mind stílusa igen alkalmassá teszi arra, hogy a magyar filozófia történetének oktatásához tankönyvként szolgáljon: szerkezetileg jól áttekinthető, terjedelmileg könnyen kezelhető, stílusában pedig különösebb szakfilozáfiai előképzettség nélkül is élvezhető. PAVEL VILIKOVSKY: Az élet örökzöld hátaslova Pavel Vilikovsky (*1941), a közép-európai Vilenica irodalmi dl] tulajdonosa, olyan nevek mellett, mint Peter Handke, Zbigniew Herbert, Esterházy Péter, Milan Kundera és Nádas Péter. Az élet örökzöld kátaslovo című kisregénye, maré gúnnyal megírt posztmodern parabola Közép-Eurápa, közelebbről az egykori Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szinte vérfertöző összefonódásáról. A történetet az egykori k.u.k. hadsereg titkosszolgálatának ezredese meséli el fiatal tisztszeretőjének, aki a történetet öregkorában továbbadja egy újabb fiatal tisztjelöltnek. A tisztjelöltről a történet végén kiderül, hogy nem más ő, mint a mesélő tiszt valamikor elképesztő helyzetben fogant saját fia. Az étet örökzöld hátaslova A FILOZÓFIA MAGYARORSZÁGOM Könyveink megrendelhetők vagy megvásárolhatók az alábbi címen: Pesti Kalligram Kft., Tűzoltó utca 8., fél em. 2,1094 Budapest, tel.: 00361-215-36-14 1068