Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Czakó Gábor: Boldog Karácsonyt!
Node, ha az Istennek méltóztatott földre szállva megtestesülnie, akkor miből állt neki egy ezerszer kisebb csoda? Pl. fölkapcsolni egy erre a célra teremtett égitestet? De hagyjuk ezt, a Karácsony rosszul tűri az okoskodást. Lényege az egyszerűségében rejlik; tudniillik tökéletesen zsigeri. Benne a legmagasabb szellemiséget, vagyis a szeretetet tapasztaljuk meg a legegyszerűbb módon. Például az orrunkkal. Nem tudom, hogy ki hogyan s mint áll vele, számomra a karácsony illat. Karácsony-illat habcsóksütés párájából, fenyőből, Kálmán bácsi cigarettájából, a „malac-óra” ütéséből, a családból, gyertyákból, várakozásból, az éjféli miséig tartó römizésból. És hószag! Nagyanyám Mancuska nénivel, meg a másik nagynéném, Angyal a férjével, Kálmán bácsival és mi, hátsó kertszomszédok voltunk Decsen. Szenteste térdig hóba merülve keltünk át a kerten. A hátsó udvaron át, a neszező baromfiak ólja mellett. Már Jézuska társaságában, tudniillik, hozzánk ekkor már megjött édesanyánk Jézuskája. Igazi betlehemi szegény Kisded. Amilyen pénztelen, olyan praktikus: örökké trikót hoz, zoknit, kesztyűt, ceruzát és radírt. A ceruzának cédrusfa-illata van. Lopva többször meghegyezem: cakkos, selyem hártyát hántol le a hegyező'. Megszagolom. Cédrus! Soha nem találkoztam még cédrusfával, de biztos vagyok benne, hogy csakis az lehet. Egy szippantás egy utazás Libanonba, Galileába, Júdeába... A nagymama karácsonyfája hosszútüskés fenyőág. Titok, hogy a kerítés mellett álló három fenyő valamelyikéről való. A fákat nagypapa ültette, 1925- ben, amikor a házat építette. És ahogy a karácsonyok múltak, a háborús karácsonyok, az árvaságban töltött karácsonyok, a fenyők kopaszodtak, vesztették lentebbi gallyaikat, ahová a nagymama még fölért a létrával meg a metszőollóval. A fa sebének illata szélcsöndben az egész kertet elárasztotta. vt/ Kálmán bácsiékhoz igazi karácsonyfát szokott vinni a Jézuska. Vagy az angyal. Vagy Angyal, anyám nővére. Olyan igazit, amilyen a rokonságban nincs is, csak Dérék kertjében. Minden Karácsonykor megnéztem: nem, nem hiányzik Dérék ezüstfenyőjének csúcsa, holott ezüst, ó micsoda kincs! Ez a csudafa a földből az ezüstöt gyökereivel összeszedi és tűleveleiben szétteríti. Naná, hogy lopják az ilyesmit! Kóborló cigányok, csavargók, rejtélyes éji alakok? Jézuskák? Gondolom én, amikor a fólnőttek suttogásából a szó kiszökik: Hogyhívj ákné ültetett fenyőt, szépen nőtt, már akkora volt, hogy és tegnap éjjel nem kivágta valaki? Egy angyal? És idehozta? Angyalék karácsonyfáját - azon kívül, hogy igazi volt - maga Jézuska hozta és gyújtotta meg rajta a villamos gyertyákat. Nem Kálmán bácsi, aki máskülönben egész esztendőben villanyszerelő szokott lenni a faluban. O csak rázta a csengőt Jézuska különleges fölhatalmazása alapján. Kálmán bácsit 946
