Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Czakó Gábor: Boldog Karácsonyt!
CZAKÓ GÁBOR Boldog Karácsonyt! Elképzelhető ennél szebb kívánság? Igen. Bizonyos, hogy valamennyien boldogok akarunk lenni, éppen ezért az lehet szebb kívánság, különösen ilyenkor, Karácsony tájékán, hogy a Boldog Karácsony kiterjedjen egész esztendőnkre, egész életünkre: örökké Boldog Karácsonyban éljünk. A keresztény tanítás szerint a Húsvét a legnagyobb ünnep, a világ megváltásának ünnepe. Krisztus föltámadása azt üzeni, hogy a szeretet legyőzi a halált. A Karácsony viszont a legegyszerűbb ünnep. A kisded Jézus szülinapját bárki átélheti. Nem volt nehéz elprofanizálni belőle azt, hogy a szeretet ünnepe. Hiszen a szeretet a világ alaptörvénye, ahogy Dante írja. Nem csupán boldogságunk záloga, hanem az emberi létezésnek éppen olyan alapfeltétele, mint a tiszta víz, a jó étel. Hamvas Béla világít rá, hogy a szeretet a „status absolutus”, a normalitás, nélküle az ember őrjöngeni kezd. Engedjenek meg erre nézve két példát. Az egyik a fogyatékosok esete. Ők még nem avatódtak ki, vagyis a status absolutusban élnek, ezért lehetnek Down- kórosok, mongol idióták, túlmozgásos debilek, pontosan tudják, hogy mi az, amire elsősorban szükségük van, s ha megkapják, maguk is fantasztikus szeretetkohókká változnak. A másik példa az ellenkező oldalról való. Tessék megfigyelni azoknak az állandó bőszültségét, akik a szeretet ellen harcolnak, s például ideológiamentesítés címén kiideologizálnak az iskolákból és a világból, vagy az angyalcsinálás bajnokai, netán szektavezérek. Beszélhetnénk sokat a karácsony kozmikus beágyazottságáról, arról, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony, tehát Jézus fogantatásának napja után következik kilenc hónappal. Arról, hogy a téli napforduló december 21. Ez Sztálin születésnapja, ekkor a leghosszabb a sötétség. Karácsony pedig a megszületett, növekvő nap jegyében következik. Ilyenkor szegény csillagászok általában kapnak némi megrendelést a lapoktól, hogy írjanak a Betlehemi Csillagról, miféle ravasz bolygó-együttállás lehetett akkoriban? Netán szupernóva villant föl? A kérdés és a válasz attól függ, hogy minek van éppen „aktualitása” a fél, vagy áltudományos tömegtájékoztatásban. _vi/ 945
