Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Rabár Ferenc: Az eszéki vár 1848-1849-ben
RABÁR FERENC Az eszéki vár 1848-1849-ben A XVIII. század elején a török ellen kiépített déli védelmi vonal fontos láncszemét alkotta a Dráva jobb partján elterülő, 1712-19 között újjáépített és kibővített eszéki vár. A megváltozott nemzetközi erőviszonyok között eredeti funkcióját a XIX. századra elvesztette, 1848-ban azonban megnőtt a jelentősége. Ez a helység teremtett közvetlen összeköttetést Szlavónia és Magyarország között, a Pest felé vezető út az eszéki hídon, illetve annak folytatását képező bellyei töltésen vezetett. A magyar kormány számára az ország védelmének fontos elemét, a horvátoknak Szlavónia birtoklásának kulcsát jelentette. Az Ausztriát a Dunával összekötő szárazföldi és vízi útvonal kikerülhetetlen ellenőrzési pontja is volt, ily módon a péterváradi erősség sikeres ostromát is akadályozta. A magyar, horvát és osztrák hadműveletek szempontjából egyaránt fontos volt az eszéki erőd, és ennek megfelelően valamennyi hadviselő fél mindent meg is tett megszerzése érdekében. A magyar kormány kísérlete az eszéki vár biztosítására 1848 őszén 1848 augusztusában Jellacic lépései egy magyarországi hadjárat tervszerű előkészítésére utaltak. A magyarellenes érzelmeiről közismert pozsegai alispánt, Bunyik Józsefet nevezte ki báni biztosnak Verőce megyébe, akinek a feladata az volt, hogy a magyar kormánynak engedelmességet fogadó megyét ismét a bán hűségére térítse. A megye lakossága Jellasiccsal szimpatizált, az ide csoportosított hat század sorkatonaság nem háríthatott el sikerrel egy esetleges fegyveres fellépést. Batthyány Lajos miniszterelnök felszólította a Dráva-vonal védelmének megszervezésével megbízott királyi biztost, Csány Lászlót, hogy Jankovics László főispán rendelkezésére annyi sorkatonaságot bocsásson, amennyit az szükségesnek tart. A főispán és az eszéki várparancsnok, Jovics István tábornok a megyeközpont, Verőce és az eszéki vár biztosítására erőátcsoportosítási tervet dolgozott ki. A megbízható tisztikarral rendelkező 60., Wasa herceg magyar gyalogezred két századát Verőcéről Eszékre rendelték, a határ mellett állomásozó sorezredi csapatokra is számítottak. Kérték Csánytól azt is, hogy magyar területen, de Eszék közelében állomásozzon a Pécsett toborzott 8. honvédzászlóalj. Ezek a csapatok azonban már elindultak a szerbek ellen harcoló déli táborba. Vitalis őr504
