Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 10. szám - Jakabffy Imre: A pozsonyi hídfő

mentem: Chaplin „Diktátorát” néztem meg. Remek persziflázs; nem értem, hogy nálunk ezt miért nem lehetett bemutatni.

Október 26. Vasárnap. Vonaton visszautaztam Budapestre.

Október 29. Visszautazás Pozsonyba vonaton, késő este megint értekezlet.

Október 30. Vitatkozás azon, hova költöztessük át Oroszvárról az Isteni Megváltó Leányai nevű apácarend tagjait, akiket gúnyos megjegyzésekkel illetett Kiss Roland. Furcsa ideológiája lehet elnökünknek, akinek éjjeliszekrényén - saját bevallása szerint - a Biblia és Marx Tőkéje megfér egymással, s mindkettőből ötleteket merít politikai döntéseihez. Este vacsora a jéghideg Redutban, Pozsony legelőkelőbb éttermében, Czebe Jenővel vitatkozva.

Október 31. Czebe Jenővel autón vissza Budapestre: délben indultunk, este fél hétkor érkeztünk.

November 7. A Határrendezési Bizottság ülésezésén a Belügyminisztériumban.

November 23-24. Autón utazás Rajkára Czebével és Mikóval. Győrben ebéd, hálás a rajkai cukrásznál. A Határrendezési Bizottság jegyzőkönyvének letisztázása. Czebével autón Pozsonyba.

November 25. A teljes magyar delegáció újabb ülése csak fél órát vesz igénybe, mert szlovák kérésre a tárgyalásokat két hét időtartamra felfüggesztik.

November 26-27. Karcsayval a Redutban, moziban „Nagy Katalin”. Reggel utazás vonaton Budapestre.

Delegációnk két vezetőjéről, Kiss Rolandról és Szondy Viktorról szeretnék néhány anekdotikus jellemrajzot közreadni. Külső megjelenésükben is ellentétesek, bár közel egykorúak voltak, de Kiss Roland mellett Szondy Viktor aggastyánként hatott.

Kiss Roland már az első napokban tekintélyt harcolt ki a szlovákoknál. Napirend előtt felszólalt: „Nem érti, miért van hibás lobogó kitűzve a Carlton szállodán, ugyanis vörös alapon fehér kereszt nem Magyarország zászlaja, hanem Dániáé”. A dán lobogó azért került a szálloda kapuja fölé, mert a dán követ itt szállt meg a Carltonban, s innen ment át a Grassalkovich palotába, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének bemutassa megbízólevelét a prágai bemutatkozása után, így írja elő a protokoll. De a protokoll azt is előírja - válaszolt Kiss Roland -, hogy amíg hivatalos tárgyalás folyik a magyar és csehszlovák delegáció között állami szinten, a magyar lobogónak a tárgyalások tartama alatt kitűzve kell lenni. Ez meg is történt - néhány napig.

Amikor Mikó Tibor egy, az átadásra ítélt három falu lakosságára vonatkozó csehszlovák javaslat abszurd voltát bizonygatta és a helyben maradókra nézve káros hatását felvázolta, Kiss Roland meglepetésünkre védelmébe vette ezt azzal érvelvén, hogy nem szabad a mostanában erőre kapó szociáldemokrata pártoknak kárt okozni, különösen Szlovákiában, ahol a klerikális reakció újból támadásra lendült. Mikó Tibor erre, mindannyiunk meglepetésére kimondta azt, amit általában l.f.s.-nek szoktak rövidíteni, kívánva azt a már a kommunistákkal összefonódó szlovák szocdem vezetők hátsó felébe. Kiss Roland erre ijedtében visszahőkölt és többé nem hozta szóba a szlovákok előtt meghunyászkodó javaslatát.

Rolandunk szociális érzésére jellemző eset volt, amikor a szállodából az átellenben lévő „Slovan” étterembe voltunk menendők, esős, novemberi napon,

915