Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7-8. szám - Pomogáts Béla: Kisebbségtörténelem a mítosz tükrében
Szöveg és szerkezet A montázsok és parafrázisok Cselényi által alkalmazott technikái kétségtelenül erősen fellazították a költemény szövegét, e fellazított szöveg újólagos megkötéséről az igen határozott és szilárd szerkezet gondoskodott. Ennek a szerkezetnek jól látható külső formája van, minthogy a költő aritmetikai rendbe tagolta mind a lírai „mítosz”, mind az egész könyv szövegét. Az aritmetikai rend alapsejtje egy bevezető riport-töredékből és négy versszakaszból álló egységet alkot, amely négyesével maga is újabb egységet hoz létre, s ezeknek a nagyobb egységeknek a négyes haladványa éri el a „mítosz” középpontját - amelyben a Genezis, illetve a Gilgames-eposz vízözön- története foglal helyet majd újabb, immár csökkenő haladványként zárja le a szöveget. A szöveg megszervezésének eme rendje egy sajátos „nyelvi piramis” képzetét kelti fel az olvasóban, s ez a piramisképzet megintcsak a konstrukció mitologikus természetére figyelmeztet. A lírai mítosz piramisszerű kidolgozása mellett a könyv teljes szövege is a piramisok módjára épült fel: a lírai „mítosz” elé helyezett tudósítások, illetve az azt követő esszék és vallomások rendje úgyszintén aritmetikai konstrukciót mutat. Ez a konstrukció szintén haladványszerű: az első egységtől a negyedik egységig - azaz a „mítoszig” - emelkedő, majd innen csökkenő római számsor mutatja a könyvben kifejezésre jutó szerkezeti rendet. Mindez azonban csupán a szöveg-konstrukció felépítésének külső és látható jele, magát a könyv szerkezetét pontosan meghatározott költői gondolat szabja meg: ,Amint - mondja maga Cselényi - a figyelmes s érzékeny olvasó nyilván észreveszi, e gyűjtemény úgy van megszerkesztve, hogy a szűkebb világtól (»szülőföldtől«, Gömörtől) indul a tágabb világok (Pozsony - Dunatáj - Közép-Európa - Párizs - Európa - Nagyvilág) felé, a Mítoszban kulminál, s megintcsak a tágasabb témák felől érkezik vissza ugyanoda vagy majdnem ugyanoda, ahonnan elindult. Gömörbe, »ahol a bölcső ringott«, pontosabban az önéletíráshoz, vallomásokhoz.” A gondolat ívének mitologikusán kidolgozott kulminációs pontján, csakúgy mint a teljes gondolati konstrukcióban, ahogy az imént megállapítotttuk, a kisebbségi magyar legitimáció igénye és eszméje jelentkezik. A Jelen és történelem költői szerkezetének ilyen módon jelentésképző, illetve jelentéskiemelő feladata van: a rendkívüli gonddal kialakított piramis-szerkezetben a szlovákiai magyar költő nemzetiségi önismeretének és legitimációjának gondolatmenete érvényesül. 701
