Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Kedves Gyula: A lovasság szerepe Komárom védelmében az 1848-49-es szabadságharc alatt
KEDVES GYULA A lovasság szerepe Komárom védelmében az 1848-49-es szabadságharc alatt A cím első olvasatra bizonyára meghökkentő azok számára, akik tudják, hogy Komárom a szabadságharcban elsősorban erődrendszere miatt játszott központi szerepet. Természetesnek tűnhet tehát kérdésük, volt-e jelentősége a lovasságnak Komárom védelmében? Egyáltalán mit keres a lovasság a várvédelemben? írásunk első része éppen ezért általánosságban mutatja be a XIX. század közepén alkalmazott lovasság szerepét, feladatait, illetve a komáromi erődrendszer különleges stratégiai helyzetét. Ezt követően részletes bemutatásra kerül az erődrendszer védelmében szerephez jutott lovasság, annak alakulatai. Komárom esetében 1848-49-ben nem egyszerűen egy vár történetéről kell beszélnünk. A komáromi erődrendszer sokkal több volt, mint egy hagyományos értelemben vett vár, de még a korszak modern értelemben vett erődjeinél is többet jelentett, ami egyrészt különleges stratégiai helyzetére, másrészt a szabadságharc hadműveleteiben elfoglalt központi szerepére vezethető vissza. A komáromi vár erődítései elsőrendű fontossággal bírtak végig a törökök ellen vívott másfél évszázados harcok során, de a XVIII. század derekától elveszítették jelentőségüket. A napóleoni háborúk során elszenvedett sorozatos katonai vereségek, s Bécs többszöri kényszerű feladása késztették arra a birodalom hadvezetését, hogy a Duna mentén - belső törzsterületen - erődített támpontokat építsenek ki. Az új hadműveleti elveknek megfelelően átalakult, kibővült a várak szerepe. Már nem egyszerűen csak az útvonalak lezárását kellett ellátniuk, hanem segíteniük a manőverező hadsereg működését annak ellátási, felkészülési, gyülekezési bázisaként, a sikertelen hadművelet esetén pedig biztos menedéket kellett nyújtania a csapatok újjászervezéséhez. Röviden szólva a XIX. századi modern erődítményeknek el kellett látniuk egy hadszíntéren működő hadsereg hadműveleti bázisának feladatait. Erre a célra Komárom bizonyult az egyik legalkalmasabb helyszínnek. Nem is annyira a már pusztulófélben lévő vára miatt, sokkal inkább stratégiai helyzete tette azzá. Bécs és Buda között Komáromnál volt talán a legfontosabb, de mindenképpen a legforgalmasabb dunai átkelőhely. A folyóátkelésnél pedig felmérhetetlen jelentőséggel bírt egy hadsereg számára a jól megerősített, védelemre alkalmas hídfő. Komárom közvetlen környezetét ter582
