Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám - Nyikolaj Trubeckoj: Dzsingisz kán hagyatéka
különbségekkel magyarázható az orosz államiság fölénye. Hisz a mongol rendszer pontosan azért volt gyenge, mert nem volt szoros kapcsolat a vallási jellegű állami ideológia és egy bizonyos vallás dogmái között, a nagy formátumú állameszmének nem felelt meg a primitív és formátlan sámánizmus, és a gyakorlatban az sem vált be, hogy mindez az etnográfiailag és földrajzilag behatárolt, történelmileg nyilvánvalóan átmeneti jellegű nomád életformán alapult. A moszkvai állam Dzsingisz kán birodalmának más fogyatékosságaitól is mentes volt. Nem tartott igényt a régi ázsiai országok feletti uralomra, hisz amelyik állam olyan területre tart igényt, amit meghódíthat, de nem tarthat kézben, az kétségkívül gyengül. Esetünkben Dzsingisz kán pánázsiai imperialista törekvései elkerülhetetlenül oda vezettek, hogy birodalmának központi része kulturálisan alárendelt helyzetbe került a meghódított határvidékekhez képest, így a hatalmi központok nem estek egybe a kulturális központokkal. Amikor moszkvai fennhatóság alá került az eurázsiai világ, először jutott el a kulturális autarkia állapotába. Ez az egyensúly a régi ázsiai országok, Kína és Perzsia helyzetéhez mérhető. Ez a kulturális autarkia stabilizálta az államot és növelte ellenálló képességét. Figyelemre méltó, hogy még a zavaros időkben és az interregnum alatt sem szakadt el Moszkóviától egyik határmenti tartomány sem. IX. Fontos, a Mongol Birodalom történetéhez képest új feladat eló'tt állt a moszkvai állam - meg kellett védenie magát a Nyugattól. Eurázsia jelentős része, nevezetesen Ukrajna és Belorusszia Európa keleti előőrse, a katolikus Lengyelország fennhatósága alá került, és csak nagy nehézségek árán sikerült egyesíteni ezeket az ősrégi eurázsiai és orosz földeket a moszkvai vezetés alatt álló eurázsiai világgal. De Lengyelország nem volt egyedül. Északnyugatról svéd támadás fenyegetett, de más, Oroszországgal nem határos tengeri kereskedelmet folytató európai országok is kinyújtották kezüket Oroszország-Eurázsia kincsei után. Feltétlenül védekezni kellett, ez pedig újabb feladat elé állította Oroszországot - el kellett sajátítania az európai haditechnikát. Ehhez viszont az ipari technikát is el kellett sajátítania. Nehéz és bonyolult helyzet állt elő. Egyrészt önvédelmi célból át kellett venni, el kellett tanulni valamit Európától, másrészt viszont ügyelni kellett arra is, hogy az ország kultúrális és szellemi téren ne legyen Európa vazallusa. Mivel az európai népek nem pravoszláv, de önmagukat kereszténynek nevező felekezetekhez tartoztak, azaz orosz szemmel nézve eretnekek voltak, az európai szellem és civilizáció az oroszok szemében eretnek volt, bűnös, keresztényellenes és sátáni. Különösen nagy veszélyt jelentettek az oroszokra nézve: megfertőződhettek ettől a szellemiségtől. A moszkvai cárok tisztában voltak a helyzet bonyolultságával, és nem szánták rá magukat arra, hogy a technikai képzés útjára lépjenek. Ezen a téren beérték félmegoldásokkal, európai műszaki szakembereket, mestereket és oktatókat alkalmaztak, de elszigeltelték, szemmel tartották őket, hogy ne érintkezhessenek az oroszokkal. Ezzel persze nem oldották meg a feladatot. Előbb vagy utóbb rá kellett szánniuk magukat az európai technika 60
