Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Erotika - Alberto Bevilacqua: A tisztaság Erósza
\ „Sokszor megesik. És te férfival?” A férfiakat ez a kérdés általában megriasztja. Van azonban olyan is, aki belemegy az alkalmi biszexualitásba, amit betegesség nélkül, egyszeri mozdulatokkal közöl. „Megeshet.” A nő álmai gyakran egy olyan valóságból táplálkoznak, amit, az átélés bizarr érzésével akar bevallani. „Egyszer egy afrikai strandon napoztam. Nagy magányomat csak egy ember, egy sapkát viselő idős férfi törte meg. Láttam felparázsló szemeit. Összekuporodva ült, mint egy rongyos, piszkos koldus. Lábam közé szegezte tekintetét... Ekkor lecsúsztattam kezemet a bugyimra, lehúztam annyira, hogy a szeméremdombom kilátszódjék, és ő is láthassa. Nem ez az obszcén gesztus izgatott fel, hanem az, hogy ezt az emberi roncsot olyan boldogság töltötte el, amit soha nem remélt: újra vérbeli férfinak érezte magát attól, hogy kikezdett vele egy rejtélyes nő, akit mindenével együtt kívánt, ezerszer jobban, mint az alamizsnát, amire türelmetlenül várt, arra számítva, hogy valaki előbb vagy utóbb ad neki... Hallgatagon, mozdulatlanul a strand perzselő napján, mint egy roncs...” Az álom közben a szeretők azt akarják érezni, hogy társuk, lekicsinylő jelzőkkel illesse őket, vagy legyen gyerekesen esetlen. Akkor a nő úgy érzi, hogy tudata megtébolyodott, leveti gátlásait, amelyek megállíthatnák, elmélyül egy hipnotikus sorsban, amiből ellenőrizhetetlen igazság tör fel... „Cinkosával” ellentétben a férfit, nagy mértékben sarkallja a „visszaható erejű féltékenység”. A féltékenység legbetegesebb és legfájdalmasabb formája. Ez esetben azonban az önbüntető izgalom abból fakad, hogy partnere szexuális múltját nem akarja tudomásul venni, ugyanakkor mindent tudni akar róla. Kikkel, hogyan és mikor...? Erről a könnyen rögeszmévé váló múltról ezer kényes feltételezés születik megtelve illúziókkal, túlzásokkal, képtelennél képtelenebb ötletekkel. Erósz meséinek is megvannak a maguk Hüvelyk Matyii mumusai. A fent említett elfojtott vágyak sora, a mesét tekintve olyan, mint a .Hüvelyk Matyi komplexus”, mint a mesékben a mumus, a gonosz megtestesítője. A fontos az, hogy szabadon űzzük el a sok felesleges félelmet. Az „Isten veled” és a szakítás Erósza Amikor véget ér egy történet, visszagondolsz a legkisebb részletekre, a legapróbb jelenetekre. Ami valaha mindennapos volt, most szívet tépő szépségnek tűnik föl. Ezek csak az egész részei: gesztusok, mondatok, egy ölelés a lámpafénynél. A részletek teljesen kitisztulnak. Az a fény, az az emberi együttlét, akkor úgy látszott, hogy semmi és senki nem törheti meg. Felszakad egy seb. Az idő begyógyítja. Visszatér a gondolat: „miért kellett így végződnie?”. Az Erósz részletei is erőszakkal, fájdalmas vágyak rohamaként törnek elő. Vannak pillanatok, amikor elviselhetetlenné válik a gondolat, hogy ő mással van és öröme telik benne. Az érzelmekben bújó tüske táplálja a képzeletet, mintha óriási erotikus hatalommal bírna, amivel korábban nem számoltál, de 310
